Körvonalazódó erdélyi magyar–magyar politikai megállapodás, Kárpát-medencei körkép a külhoni magyarság helyzetéről, kormányzati bejelentés a sportközvetítésekről – a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor részeként pénteken Tusnádfürdőn megtartott nemzetpolitikai kerekasztalt nem hiába nevezik egyfajta „mini-Máértnak”, Magyar Állandó Értekezletnek: az összejövetel remek alkalmat jelentett a külhoni és budapesti magyar vezetők eszmecseréjére, ugyanakkor a beszélgetés lehetőséget teremt arra is, hogy mindenki „első kézből”, az érdekképviseleti szervezetek vezetőitől értesüljön a Magyarország határain kívül élő magyarok jelenlegi helyzetéről a különféle államokban, arról, milyen kihívások előtt állnak a közösségek.
Megvédeni az eddigi eredményeket
A Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos által moderált beszélgetésen jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes annak a virtuális nemzeti térnek a létrehozását, amely egy régi problémára, a nemzetközi sportesemények Magyarországon kívüli televíziós közvetítésére jelent részmegoldást (erről hétfői lapszámunkban számoltunk be részletesen).
A nemzetpolitikában 2010 óta elért eredményeket számszerűen ismertetve a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: már első évben tízszeresére növelték a külhoni magyarság támogatására fordított összeget, 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben. Legutóbb a magyar tanintézményekbe járó gyermekek után fizetett oktatási-nevelési támogatás összegét emelték ötszörösére, 100 ezer forintra. Ebben évente 220 ezer gyermek részesül. A támogatás erős üzenet arra vonatkozóan, hogy a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolába járjanak – szögezte le.
Meglátása szerint a magyar nemzetrészek megmaradásához erős anyaország kell, de szükség van a támogatásra a nemzeti identitás megőrzéséhez, így az etnikai magyar pártok, szervezetek segítésére, a honosításra, a gazdasági megerősödésre is. Utóbbi téren paradigmaváltás történt: nem elég az identitás megőrzése, de a megélhetést is biztosítani kell, ezért a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában 60 ezer pályázatot támogatva 424 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre. Azt is hozzátette: minden egyes forint, amit a magyar állam külhonban beruház, az illető országban két forintot generál, miközben a magyar nemzeti össztermékhez is hozzájárul.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az elmúlt években előbb a koronavírus-járvány, majd a háború okozott nehézségeket a nemzetpolitikában, ennek ellenére a támogatások értéke nominálisan sem csökkent. Szerinte már az is fontos eredmény, hogy közösen sikerül megőrizni, megvédeni az eddig elért eredményeket.
Nyugaton a helyzet változatlan
Öt-hatszázezerre tehető a nyugaton élő magyarok lélekszáma, a 100–150 helyi szervezetet tömörítő 18 országos szervezet tömörülése a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége. Bihari Szabolcs elnök szerint ma Nyugat-Európában gyakorlatilag nincs olyan tízezer fősnél nagyobb település, ahol ne élnének magyarok. Helyzetük alapvetően különbözik a Kárpát-medencében élő magyarokétól, hiszen nem tömbben élnek, érdekképviseleti szervezetük nem indul választásokon. A nyugat-európai helyzetet ismertetve rámutatott: bár az infláció és az energiaválság éreztette hatását, a várt nagy összeomlás elmaradt, viszonylag nyugodtan vészelték át az elmúlt időszakot.
Ami a közhangulatot illeti, véleménye szerint a globalisták és a patrióták közötti küzdelemben áttörés nem várható utóbbiak javára, ugyanakkor a nyugati közvélemény a legutóbbi felmérések szerint kezdi belátni, hogy téves volt az illegális bevándorlókat befogadó politika. A nyugaton élő magyarok leginkább személyes példával, saját életükkel tudják ellensúlyozni a Magyarországot övező negatív médiabefolyást.
Élni akarnak a kárpátaljai magyarok
Légiriadók napi rendszerességgel, óvóhelyekre igyekvő gyermekek, generátorok beindítását tanuló asszonyok, magukra vagy az egyházak gondjaira hagyott idősek – a háború egzisztenciálisan és lelkileg is óriási terhet ró a kárpátaljai magyarokra. A közösség azonban él és élni akar, az oktatás, az egészségügy, az önkormányzatok működnek – minderről a kárpátaljai magyarként a Fidesz színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő, Bocskor Andrea beszélt. Bár a közösség egy része szülőföldje elhagyására kényszerült, sokan vannak, akik haza szeretnének térni Kárpátaljára, a legfontosabb ezért e lehetőség megteremtése.
A közösség élni akarását tükrözi az is, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bővítette képzési kínálatát és rekordlétszámú diákkal kezdte a tanévet, a 99 magyar tannyelvű általános és középiskola pedig annak ellenére működik, hogy igen szigorú követelményeknek kellett megfelelni, óvóhelyeket kellett kialakítani a tanítás folytatásához. Éppen ezért harcolni kell, hogy az ukrajnai oktatási törvény ne fossza meg a magyarságot az anyanyelvű oktatás lehetőségétől, hiszen ez ügyben egyelőre csak egyéves halasztást rendelt el Kijev, a problémát ez véglegesen nem oldja meg – hívta fel a figyelmet. Az ország tervezett NATO- és európai uniós csatlakozása lehetőséget biztosít arra, hogy ráirányítsák a nemzetközi figyelmet a kárpátaljai magyarság jogfosztására, ugyanakkor ez nehéz feladat, hiszen megbélyegeznek mindenkit, aki az ukrán kisebbségpolitikát kritikával illeti, de a Velencei Bizottságnak a kisebbségi törvény ügyében született állásfoglalása mindenképpen jó hír.
Kárpátalja még mindig a béke szigete Ukrajnában, de a helyzet törékeny, belefáradtak már az emberek a háborúba, ezért a legfontosabb a tűzszünet és a béke lenne, hogy ne legyenek újabb áldozatok, ne legyenek katonatemetések – ecsetelte.
Magyar–magyar megállapodás Erdélyben
Erdélyben két magyar politikai közösségnek kell megméretkeznie és együttműködnie, az Erdélyi Magyar Szövetség a jövő évi önkormányzati választásokon versenyt, a parlamenti voksoláson összefogást javasol. Zakariás Zoltán, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt fúziójából létrejött EMSZ elnöke rámutatott: a magyar közösség fogy, ráadásul ez a trend gyorsult, így a politikai vezetőknek felelősen kell hozzáállniuk a magyarság képviseletéhez, hiszen a közösség erősítése a legfőbb cél. A 2024-ben esedékes önkormányzati választásokra, ahol lehet, versenyt javasolnak, a parlamenti választásokra viszont összefogást szorgalmaznak: ennek feltételei adottak, ők készen állnak erre, gyakorlati példa volt már rá. A méltányos megállapodáshoz a leglényegesebb szerinte, hogy a közösség kerüljön előtérbe, ne más érdekek.
Pozitívan reagált a felvetésre Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ szenátora: szerinte a felekben van annyi bölcsesség, hogy felmérjék, mikor kell verseny és mikor kell összefogás.
Helyzetértékelésében kifejtette: tektonikus mozgások jellemezték a romániai politikát az elmúlt időszakban, az RMDSZ tavaly nyáron még kormányon volt, most ellenzékbe került. Pozitívnak értékelte teljesítményüket, és elismerte: maradt egy keserű szájíz, amiért annak ellenére, hogy jól végezték munkájukat, mégis kiszorították őket a kormányból. A sikerek közé sorolta a szimbólumhasználat terén elért eredményeket és a medvekérdés rendezésére tett lépéseket, amit szerinte már nem lehet visszafordítani. Tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy az RMDSZ akkor sem fogja megtagadni szövetségeseit, nem fog elhatárolódni, meghátrálni, ha húsz évet kell ellenzékben töltenie – ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy véleménye szerint a szövetség kiszorítása a kormányból egy évvel korábban, Tusványos után kezdődött, amikor a román államfő felszólította Kelemen Hunor elnököt, hogy határolódjon el Orbán Viktor kijelentéseitől.
Bejutni a parlamentbe, kormányon maradni
Szlovákiában szeptemberben tartanak előrehozott parlamenti választásokat, Forró Krisztián, a szlovákiai magyar Szövetség elnöke szerint, ha meg tudják ismételni tavalyi, a megyei voksoláson elért eredményeiket, újra lehet képviselete a magyarságnak a pozsonyi törvényhozásban. Ez a dél- és kelet-szlovákiai területek fejlesztése miatt is fontos, itt a legkevésbé fejlett az infrastruktúra, és a munkanélküliség is ebben a térségben a legmagasabb – ecsetelte, hangsúlyozva: a felvidéki magyarság akkor volt a legerősebb, amikor volt egységes parlamenti képviselete.
Pozitív kicsengésű beszámolóval érkezett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke: szervezetük régóta része a parlamenti többségnek, Szerbia és Magyarország között stratégiai partnerségi viszony alakult ki, így a vajdasági magyarok helyzete is kedvező – fontos ugyanakkor, hogy a jövő évi választások után is megőrizze pozícióit a magyarság. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint hasonló a helyzet Horvátországban, a kormányzati pozíció előnyöket hoz számukra, így nem csak Budapest, de Zágráb is partnerük. Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke arra mutatott rá: noha a szlovén alkotmány biztosítja a magyarság jogait, az elvándorlás és az asszimiláció érezteti hatását Muravidéken, ráadásul ez az ország legkevésbé fejlett régiója, ahol a bérek is alacsonyabbak az átlagnál. Ebben jelent segítséget a magyar állami támogatás – ecsetelte.
