Az idei városnapok megosztotta a helyi közösséget, ugyanis a Városligetbe tervezett kétnapos rendezvény és annak programja nem nyerte el mindenki tetszését.
Szombat délben az erdővidéki egyesített fúvószenekar felvonulásával vette kezdetét a Barót Napok. Benedek-Huszár János polgármester köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: reméli, ez a két nap úgy fog eltelni, hogy aki kilátogat a Városligetbe, megtalálja a számítását, a számára megfelelő programot, a kikapcsolódási lehetőséget. Barót testvértelepüléseinek küldöttségei is köszöntötték a barótiakat, kiemelvén az együvé tartozás erejét, „mert választhatnak el határok, mégis egy vérből valók vagyunk Szarvastól Érmihályfalváig”.
Szombaton a néptáncé és a hagyományoké volt a főszerep. Az Erdővidéki Néptánctalálkozón népviseletbe öltözve Erdőfülétől Bölönig mutatkoztak be a résztvevők táncban, énekben a Nagyerdőaljára kilátogatóknak. A napot a székelyudvarhelyi Néptáncműhely folklórműsora és a sarkadi Grund zenekar előadása zárta.
Vasárnap reggel ökumenikus istentisztelettel folytatódott a rendezvény, volt bábszínház, de nem marathatott el a humor sem, erről a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai gondoskodtak. Délután a vásáros sátrak és a lacikonyhák árnyékában ismét a táncé volt a főszerep, ahol többek között fellépett a helyi Mozaik és Syncron Táncegyüttes. A nap egyik kiemelkedő pontja a baróti FlashBack koncertje volt, a tábortűz előtt a városnapok zárásaként az anyaországi Magna Cum Laude együttes adott látványos koncertet.
Új helyszínen, a Barót felső végében lévő tó partján zajlottak az idei városnapok. S hogy ezt mennyire érezte magáénak a polgár, jó kérdés, tudván azt, hogy nekünk, barótiaknak soha semmi sem jó, mindig találunk kivetnivalót, bárki bármit is szervez a közösségnek. Amikor a városközpontban volt a rendezvény, az nem tetszett, most a város határában sem igazán jó. A mindenkori városvezetés előtt nem kis feladat áll, olyan városnapokat kellene szerveznie, mellyel a polgárok – politikai színezettől függetlenül – úgy istenigazából azonosulni tudnak, magukénak érzik, és büszkék arra, hogy Barót a hozzá tartozó falvakkal valóban Erdővidék központja. Egy olyan hely, ahová jó hazatérni, jó megpihenni, feltöltődni, újratervezni, álmodni, remélni, jövőt építeni…
Albert Egon
