Több társszerző részvételével bemutatták a Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész szerkesztésében, a budapesti Teleki László Alapítvány kiadásában, a Rómer Flóris Terv támogatásával frissen megjelent A kökösi unitárius templom című tanulmánykötetet szerdán délután a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban.
Péterfi Ágnes parókus lelkész köszöntőjében örömének adott hangot, hogy a könyvet első ízben ott mutatják be. A kötet ajánlóját szerző Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta, műemlékké vált épületeink kötőanyaga nem csak a mész volt, hanem a lélek is.
Jánó Mihály a kökösi templomot a főnixmadárhoz hasonlította, hisz miután 1954-ben tűzvész áldozatává vált, poraiból feléledt. Most szakszerű műemléki felújításon és restauráláson esett át. Méltatta néhai Kónya Ádám érdemeit, hisz a művelődéstörténész volt az, aki első ízben komoly műemléki feltárást és leírást készített. A kötetbe bekerült az ő dolgozata is, korabeli vázlatrajzaival együtt. Jánó Mihály ismertette a könyv szerkezetét, összefoglalva a jelen nem lévő és a már nem élő társszerzők dolgozatait. Bekerültek Debreczeni László, a református és unitárius egyház által foglalkoztatott építész feljegyzései és felmérései, továbbá Mátyás György egykori lelkipásztornak a Kökösi Unitárius Egyházközség történetéről szóló dolgozata. Molnár Lehel, a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának vezetője a fennmaradt legrégebbi püspöki vizitációs jegyzőkönyvet mutatja be, Szakács Tamás a falképek restaurálásáról értekezik.
A bemutatón jelen volt Sztáncsuj Sándor József, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, aki Boér Ilkával közös tanulmányban ismertette az ásatások eredményeit. Mint elmondta, kis költségvetésű, de nagy horderejű régészeti feltárás történt, és ez jól példázza a kutatások fontosságát.
Márk Attila árkosi énekvezér, helytörténész és Enyedi Pál, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára közös, a kökösi unitárius templom orgonáinak történetét bemutató tanulmányát a kötet legtudományosabb munkájaként méltatta a szerkesztő. Jelen volt mindkét társszerző. Előbbi detektívregényhez hasonlította a kutatást, hisz a templomban orgona nem volt, az egyházközségnek mégis volt két orgonája, ezek történetét tárták fel. Enyedi Pál képes beszámolójában mutatta, az első orgona hasonló ahhoz, amely Sepsiszentkirály számára készült, s jelenleg Sepsibodokon látható, a második olyan volt, mint a kökösi református templomban levő.
Ferenczi Z. Sámuel építőmérnök, aki az épület helyreállítási munkálatait foglalta össze a kötetben, ezúttal Berde Mózsa-idézetekkel átszőtt vallomást olvasott fel, jelezve: az élő közösségeké a jövő, a templom mellé közösségi ház és játszótér is szükséges, a munka folytatódik – tette hozzá. Márton Edit, aki tavaly októbertől az egyházközség lelkésze, a gyülekezeti életről számolt be. Méltatta elődjének, Bartha Alpárnak a templom restaurálása érdekében tette erőfeszítéseit, és hívott mindenkit, látogassa meg a műemléket, szeretettel fogadják.
Jánó Mihály szakterületéről, a falképekről tartott vetített képes előadásában kitért arra, a nyugati falon fennmaradt az 1068-as valós kerlési ütközet nyomán keletkezett Szent László-legenda Vár- és Kivonulás-jelenete, mely csupán erdélyi templomokban jelenik meg. A falképeken látható, amint az erdélyi püspök megáldja a Doboka várából kivonuló Szent Lászlót és seregét. A Szent László-legenda falképeinek jobb áttekinthetősége érdekében készült a kötet mellékleteként szereplő rekonstrukciós rajz, Péter Alpár munkája.
A kötet fotográfusa és képszerkesztője, Vargyasi Levente levetítette a műemlékről, részleteiről és a klenódiumokról készült felvételeit.
Végezetül Jánó Mihály hangsúlyozta, jelentős középkori műemlékről van szó, és szorgalmazta, a könyv ismeretében minél többen látogassák meg azt. Ugyanakkor bejelentette, hogy a készülő következő, hasonló kötet a kilyéni unitárius templomot veszi górcső alá.
