A fekete foltok ellen a városvezetés német gépekből álló flottát állított hadrendbe. A szerkezetek forró gőz és vegyszer segítségével takarítják a hétszáz éves belváros nemrég felújított, kézzel csiszolt járdaköveit. Tudatformáló kampány is indul. ,,Ha meguntad a rágódat, csomagold papírba, és dobd ki, vagy nyeld le" — mondta Ricardo Jaral, a közterek karbantartásáért felelős városházi vezető, a kiköpött rágók elleni háború tábornoka. Orvosok szerint nem tanácsos lenyelni a szintetikus anyagot. Általában gond nélkül kiürül, de más anyagokkal összetapadva bélelzáródást okozhat. ,,Nem kell megijedni, ha véletlenül lenyeli valaki, de ne csináljunk belőle szokást" — mondta Nick Desai amerikai gyermekgyógyász. Ricardo Jaral szerint azonban rágógumit nyelni helyes dolog. ,,Én mindig lenyelem a rágót, és még soha nem lett bajom tőle" — mondta a főtisztviselő.

Egy további alternatíva az ősi maja rágózási hagyomány felélesztése lehet. A maják rágógumijának alapanyaga a szapotilfa tejszerű nedve volt. A Mexikó déli részén őshonos fából származó, chicle nevű anyagot fogtisztítási céllal rágták. A modern rágógumi karrierje az 1860-as években kezdődött, amikor New Yorkba utazott Antonio Lopez de Santa Anna mexikói tábornok, aki a szapotilfa nedvéből gumit akart gyártani. Tervéhez nem talált partnereket, az anyag híre viszont eljutott Thomas Adams feltalálóhoz, aki elkezdett kísérletezni vele. Ízesítette, cukrozta, találmányára pedig egész iparág épült. A maja biorágó helyét aztán lassan átvette a szintetikus rágógumi, amely évezredek alatt bomlik csak fel, ragad, és foltot hagy minden felületen. A mexikói chicletermelők szerint a megoldás a visszatérés az ősi hagyományhoz. A természetes alapú rágógumi kiszárad, széttöredezik és elporlik — mondta Manuel Alderte, a termelők szövetségének vezetője. Az organikus, kőolajmentes rágó a szövetség tervei szerint hamarosan a piacra kerül. ,,Nagy melegben ugyan egy darabig ragadós marad, de fél éven belül bármilyen éghajlaton lebomlik" — mondta Manuel Alderte.