Néhány éve Kaori Honjo csaknem háromszáz amerikai lányt kérdezett meg sok mindenről, többek között arról, hogy mennyire fontos számukra a karcsúság, dohányoznak-e, vagy ha a barátaik megkínálnák őket, rágyújtanának-e? Négy év múlva a fiataloknak ismét feltették ugyanezt a kérdéssort. Kiderült, hogy azok a lányok, akik a karcsúságot igen fontosnak érezték, négyszer gyakrabban lettek erős dohányosok, mint azok, akik számára a testsúly nem tűnt olyan lényegesnek. A kutatók úgy értékelték ezeket az adatokat, hogy a tizenéves lányok gyakran azért kezdenek cigarettázni, mert úgy gondolják, hogy ezzel tartani tudják a súlyukat.

Suoma Saami és munkacsoportja Helsinkiben finn ikerpárokat vizsgált. A kutatók 1975 és 1979 között azoknak az ikertestvéreknek küldték ki kérdőívüket, akik abban az időszakban töltötték 16. évüket. További, még részletesebb adatokat gyűjtöttek az ikrekről, amikor már huszonévesek voltak. A fiúk adatainak értékelése során a dohányzási szokások és a testsúly alakulása között semmiféle összefüggést nem észleltek. A leányok vizsgálata viszont igen meglepő eredménnyel járt: a tizenéves korukban már napi tíz cigarettánál többet elfüstölő lányok haskörfogata átlagosan négy-öt centivel meghaladta nem dohányzó kortársaikét. A vizsgálat különleges értékét az adta, hogy ikrek adatait tudták összehasonlítani, vagyis a genetikai tényezők azonosak voltak. A tanulmányban részt vevő finn fiatalok fele soha nem dohányzott, 12 százalékuk pedig tizenévesen kezdett cigarettázni. A fiúk 16 százaléka, a lányok tíz százaléka szívott naponta tíz cigarettánál többet. A húszas életévek táján már megjelentek a testsúlyproblémák. A 24. születésnapon a fiatal férfiak 24 százaléka, a nők 11 százaléka túlsúlyt cipelt. A férfiaknál a nem dohányzók és a dohányosok között a súlytöbblet azonos gyakorisággal fordult elő. A hölgyek kö­rében viszont egyértelműen kimutatható volt, hogy a napi tíz cigarettánál többet szívók esélye az elhízásra a kétszeresnél is nagyobb lett.

Matos Lajos, az MTI szakértője