A romániai I–XII. osztályos gyerekek bevonásával készített felmérést az iskolai teljesítményt mérő oktatási technológiai platform, a Brio és a UiPath Alapítvány, azt vizsgálva, hogy az olyan tényezők, mint a családi környezet, a technológiához való hozzáférés, a digitális média használata, a technológiával és a médiával kapcsolatos motiváció, az ezekkel szembeni attitűd, valamint a különböző demográfiai tényezők milyen mértékben kapcsolódnak a diákok digitális jártasságához.
A felmérésről készült jelentés szerint a technológiához való viszonyulás, a szülők digitális készségei, az eszközhasználattal töltött idő, a digitális eszköz összetettsége és a digitális énhatékonyság határozza meg a legnagyobb mértékben a diákok digitális írástudásának szintjét.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a diákok digitális írástudásának szintjét 21,4 százalékban a technológiához való pozitív hozzáállásuk határozza meg. Azaz, ha a tanulók fontosnak és hasznosnak tartják a technológiát és a digitális világot, úgy vélik, hogy az megkönnyíti az életüket, segít nekik a tanulásban, a társas kapcsolataik fenntartásában és javításában, akkor nagy valószínűséggel magas szintű digitális írástudásra tesznek szert.
Az eszközhasználattal töltött idő 14,2 százalékban határozza meg a digitális készségek alakulását. Azok a gyerekek, akik hetente több órát töltenek digitális eszköz használatával, magasabb szintű digitális írástudással rendelkeznek, és az elektronikus eszközök értelmes és hasznos feladatokra való használatának ösztönzése segíthet ennek növelésében.
A média- és technológiahasználat 11,7 százalékban meghatározó, azaz minél gyakrabban használnak a diákok mobiltelefont, kommunikálnak e-mailen vagy szöveges üzenettel, játszanak videojátékokkal, böngésznek vagy ismerkednek az interneten, annál magasabb a digitális írástudásuk szintje.
A szülők digitális írástudásának szintje 10,3 százalékos, a kedvenc digitális eszköz (telefon, táblagép, számítógép) komplexitása 8,4 százalékos arányban meghatározó. Utóbbi azt jelenti, hogy ha egy gyermek a telefon helyett inkább a számítógépet használja, digitális írástudásának a szintje mintegy 20 ponttal nagyobb.
Ugyanakkor minél magabiztosabb a tanuló, minél inkább bízik abban, hogy tud boldogulni a digitális környezetben, annál jobban sikerül ez neki. Így a jelentés szerint a technológia használatával kapcsolatos énhatékonyság 7,9 százalékban határozza meg a digitális írástudást.
A felmérés eredményei arra is rámutattak, hogy a tanulók digitális kompetenciáinak szintjét elenyésző mértékben befolyásolja a technológiai függőségük (4,8 százalék) és a közösségi hálózatoktól való függőség (1,2 százalék). Az egyén digitális kompetenciája tehát nem javul jelentősen, ha függővé válik az elektronikus eszköztől vagy a közösségi hálótól, ugyanakkor a gyermekek digitális kompetenciájának növelése érdekében kiemelkedően fontos, hogy ettől eltérő tevékenységekre is használják a technológiát.
A jelentésből kiderül még, hogy a digitális írástudás átlagos szintje a lányoknál valamivel magasabb, mint a fiúknál: előbbieknél 51,6 pontos, utóbbiaknál 48,8 pontos átlagot jegyeztek.
Az adatgyűjtés 2022 novembere és 2023 januárja között zajlott, és a tanulók mellett a szülőket is megkérdezték a kutatás készítői. (Agerpres)