Az első elképzelés szerint elméleti líceumból azért alakult volna át főgimnáziummá a kantai Nagy Mózes-iskola, mert az decentralizációval, számos előnnyel járt volna. Az új tanügyi törvény azonban nem biztosítja ezeket, így az oktatási intézmény mindössze történelmi elégtételt vesz, amikor ismét magára ölti a 120 évvel ezelőtti főgimnázium nevet.
A főgimnáziummá alakulás törekvése a 19. századra vezethető vissza: amikor 1862 után újraindult az iskola, folyamatosan azt tartották szem előtt, hogy bővítsék az osztályokat. Akkoriban csak négy osztályig zajlott az oktatás, így az iskola algimnáziumnak számított, ami a mai 1–8. osztálynak felel meg, így nem lehetett érettségizni – tudtuk meg Bejan András igazgatótól, a főgimnáziummá válás szorgalmazójától.
„Intézetünknek főgimnáziummá való kifejlesztése először az 1883. október havában tartott státusgyűlésen került szőnyegre. Azonban mielőtt ez ügyet érdemlegesen tárgyalta volna a státusgyűlés, egy négytagú bizottságot küldött ki az ügy iránt melegen érdeklődő és a helyi viszonyokat ismerő egyénekből, hogy ezek tegyenek aztán a kivitel tekintetében legjobbnak látszó módozatokra nézve javaslatot. A bizottság elnökének hatolykai Pótsa József főispánt, a gimnázium gondnokát, tagoknak Bálinth Károly c. kanonokot, kézdiorbai főesperest, Künnle József sepsiszentgyörgyi és Bánffy Zsigmond kézdivásárhelyi ügyvédet kérte fel a státusgyűlés” – olvashatjuk a római katolikus státus értesítőjében.
Kiderül, hogy az ügy nem megy gördülékenyen, és ennek elsősorban anyagi okai voltak: hiába volt a lelkesedés, egészen az 1899–1900-as tanévig kellett várni, míg beindult az ötödik osztály. Ezután Kézdivásárhely lakossága 20 ezer koronát ajánlott fel a gimnázium céljaira, s ennek hatására, illetve a „begyűlt és begyűlendő összeg reményében a következő években megnyílt a VI., majd a VII. és az 1902–1903. tanévben pedig a VIII. osztály is, melyekre a nyilvánossági jogot és az érettségi tartásának jogát 82,150–1902. sz. a. közoktatásügyi magas minisztérium is megadta. Ez év végén már 23 érett ifjat bocsátott ki intézetünk szárnyai alól, és ezzel beteljesedett Háromszék vármegye 48000 katholikusának régi álma, hő óhajtása. Testet öltött az az eszme, melynek megvalósításáért egyháziak és világiak, hatóságok és szülők annyit küzdöttek, annyit fáradoztak” – olvashatjuk az említett forrásban.
A jelenbe visszatérve: Bejan András akkor fogalmazta meg az újraminősítés gondolatát, amikor az új tanügyi tervezetet tanulmányozva látta, a 2011-es jogszabály felváltására megfogalmazott javaslatban fontos kitétként szerepelt, hogy a nemzeti kollégiumok vagy főgimnáziumok előjogokat élveznek, ami kiterjedtebb támogatással járt volna, másként zajlott volna a tanárok felvétele, diákok vizsgáztatása stb. „Azt éreztem ebben a törvényben, hogy nagyobb teret nyer a decentralizáció” – magyarázta Bejan András, aki szerint csalódást okozott, hogy végül az új tanügyi törvényből lényegében nem lett más, mint a 2011-esnek az átírása, ami már nem szavatolja az említett előnyöket. „De a múlt kötelez, és megvan a minisztérium jóváhagyása, amit június 16-án alá is írtak, ezért a 2023–2024-es tanévnyitón iskolánk visszaveszi a régi nevét” – summázott az igazgató.
