Kategorikusan elutasította a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal vásárlási ajánlatát Szotyori-Nagy Áron, a Fogolyán család örököse, döntéséről jegyzőkönyv is készült. A kormányhivatal több rendben felajánlotta, hogy megvásárolja Szotyori-Nagy Áron hosszas pereskedés, visszaszolgáltatási kálvária után megszerzett, az intézmény székhelyéül szolgáló ingatlan feletti részleges (1/6 arányú) tulajdonjogát. Ezzel az egykori Fogolyán-ház teljességgel a román állam tulajdonába került volna. Szotyori-Nagy Áron szerint nem áll szándékában, hogy eladja a gyakorlatban két helyiséget jelentő tulajdonrészét, amiért annyit harcolt, és ahol, amióta visszakapta, Fogolyán-emlékszobát is létrehozott.
Döntéséről nemrég számolt be Szotyori-Nagy Áron a Fogolyán család egyik emblematikus, szintén hosszú bírósági utat követően visszaszolgáltatott ingatlana – a megyei önkormányzat épülete mögötti, felosztott udvaron található egykori szanatóriumépület, a gyermekjogvédelmi igazság volt székhelye – bejáratánál. Elmondása szerint előző nap zajlott egy utolsó tárgyalás a kormányhivatallal, ezen egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában elfogadni a vásárlási ajánlatot, nem akar megválni a tulajdonrésztől, hiszen nem azért harcolt évtizedeken keresztül a bíróságokon. Emellett 2019 óta a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz is felkerült a teljes épület visszaszolgáltatási ügye, azóta sem kapott választ onnan – emlékeztetett a Fogolyán-örökös.
Elmondta, a kormányhivatal illetékesei folyamatosan visszatértek arra a kérdésre, miért állítja azt, hogy a jelenleg a prefektúrának otthont adó, valamint a megyei önkormányzat mostani épülete helyén egykoron álló Fogolyán-, illetve Szotyori-Nagy-házakat jogtalanul államosították. Ennek kapcsán Szotyori-Nagy Áron kifejtette: a prefektúra épülete esetében az államosításkor a tulajdonos Fogolyán Mária volt, Fogolyán Kristóf nővére, aki nyugdíjas volt. Az államosításról rendelkező 1950/92-es rendelet az elkobzások alól kivonta a nyugdíjasokat, ennek ellenére az állam mégis kisajátította az ingatlant. Ami a megyei önkormányzat épületét illeti, annak helyén a Szotyori-Nagy család háza állt – Áron édesanyja, Edit a Fogolyán család tagja volt –, s ezen ingatlan esetében is törvénytelenül zajlott az államosítás. Birtokában van egy olyan válaszlevél, mely a szanatóriumnak szánt toronyépületet ugyan kisajátítja, de a családi házról úgy rendelkezik, hogy az nem államosítandó, de sajnos ezt sem tartották be – emlékeztetett Szotyori-Nagy Áron. Felidézte továbbá a 2001-ben a két ingatlan ügyében történteket, a felemásan zárult visszaszolgáltatási kálváriát.
Lapunk kérdésére Szotyori-Nagy Áron elmondta, a kormányhivatal már több rendben is kezdeményezte a vásárt, több tárgyalásuk is volt, és azt követően, hogy az ajánlatot visszautasította, végül jegyzőkönyvben is rögzítették az egészet. „A prefektúrának is jeleztem, hogy a pereskedésen túl nem azért rendeztem be az emlékszobát – az évtizedekig őrizgetett tárgyakkal –, hogy most az egészet felszámoljam és eladjam” – szögezte le a Fogolyán-örökös. A helyszínen egyébként egy tábla hirdeti, hogy összesen kilenc olyan, egykoron a Fogolyán család tulajdonát képező ingatlan van a város területén, amelyek visszaszolgáltatását máig sem sikerült rendezni.
Ráduly István prefektus lapunk megkeresésére kifejtette: az általa vezetett intézmény felajánlotta Szotyori-Nagy Áronnak, hogy megvásárolja tőle a tulajdonában levő egyhatod épületrészt – ezt még idén márciusban nyilvánosságra hozták. „Azt gondolom, hogy ez mindkét fél számára előnyös lett volna. A mostani állapotban ugyanis bármilyen javítási, felújítási munkálatba kezdünk, kérnünk kell a társtulajdonos beleegyezését, sőt, állnia kell a költségek egyhatod részét is. Tehát költenie kell egy olyan épületre, amelynek a nagyobb része – pillanatnyilag legalábbis – nem az övé, és amelyet véleményem szerint természetben aligha fog visszakapni. Ha eladta volna, akkor most megkapta volna a saját részének piaci árát, és a prefektúra is gondolkodhatott volna nagyobb értékű uniós beruházásokban. Ő úgy döntött, hogy megvárja a strasbourgi bíróság döntését. Minthogy azt nem lehet tudni, hogy erre mikor kerül sor és hogyan döntenek, szerintem ez így nincs jól, de egyebet nem tehetünk, tiszteletben tartjuk a társtulajdonos döntését” – fogalmazott Ráduly István.
