Képzőművészeti kiállításNagy Anna időkapszulája Zágonban

2023. november 15., szerda, Közélet

A zágoni Mikes–Szentkereszty-kastélyban múlt héten Zágontól Csíkdánfalváig címmel kiállítás nyílt Nagy Anna festőművész pályakezdő munkáiból. A tárlatot Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője nyitotta meg. 

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A tárlatot a Kiss Manyi-teremben rendezték be, ahol a megnyitón bármelyik várost megszégyenítő létszámban – több mint százan – vettek részt a zágoniak. Az eseményen jelen lévő Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét, Kiss Augustint, Zágon Község Polgármesterét, Szebeni Zsuzsát, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetőjét, a kiállítás kurátorát, Szabó Kati négyszeres olimpiai bajnokot és a helybeli közönséget Márton János, a Mikes–Szentkereszty-kastélyban berendezett múzeum vezetője köszöntötte. 

A zágoni Mikes Kelemen Általános Iskola III. osztályos tanulói rövid népdalelőadást mutattak be, ezt követően Kiss Augustin polgármester és Tamás Sándor megyei­tanács-elnök is köszöntötte a jelenlévőket. A megyei önkormányzat vezetője rövid felszólalásában kiemelte, hogy a nagyszámú jelenlét igazi közösségi ünnepé emelte a kiállításmegnyitót, ami azt igazolja, hogy a művészet és a helyi identitás összefonódása erős köteléket eredményez.

Szebeni Zsuzsa elmondta, a Liszt Intézet számára rendkívül fontos, hogy képzőművészeti események ne csupán a megyeszékhelyeken és a képzőművészek által nagyon elismert és frekventált helyszíneken jelenjenek meg, hanem olyan vidékeken is, amelyek inspirálták alkotásaikat, és amelyek számos helytörténeti értékkel rendelkeznek.

Nagy Anna festőművész, aki művészcsaládból származik – apja Abody Nagy Béla festőművész, egyetemi tanár, anyja Teutsch Éva Klára rajztanár és festőművész –, 1965–1970 között egyetemi tanulmányainak utolsó évében Székelyföldön kereste szakdolgozata témáját, számára a székely falu világa, a tájak, népi mesterségek, falusi emberek jelentették az inspirációt. Ezért a kiállítás címe: Zágontól Csíkdánfalváig.

„Én ezt a kiállítást úgy képzelem el, mint egy időkapszulát. Megörökíti az akkori arcokat, az akkori állapotokat olyan színvonalon, ahol utolérjük Nagy István és Nagy Imre kézjegyét ezeken a grafikákon. Ezek kiváló alkotások, a tehetségnek egyfajta folytonosságát érzékeltetik” – mondta Szebeni Zsuzsa, és „házi feladatként” arra kérte a jelen lévő zágoniakat: kutassák fel, próbálják azonosítani, kik voltak a kiállított grafikák (tus- és szénrajzok), akvarellek szereplői, élnek-e a hozzátartozóik, keressék fel a helyszíneket, figyeljék meg, azóta mi változott.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 435
szavazógép
2023-11-15: Közélet - Hecser László:

Tanulmánykötet mutatja Nagybacon gazdagságát

A Háromszék Vármegye Kiadó sorban tizedik, Nagybaconnak szentelt településmonográfiáját mutatták be vasárnap a nagybaconi református imateremben. A tizenhárom szerző – elismert régész, geológus, történész, néprajzos szakember – által jegyzett tizenöt tanulmány természetföldrajzról, közművelődésről, település- és helyi egyháztörténetről szól, de egy kicsit talán több is, mint szakdolgozatok egybefonása.
2023-11-15: Közélet - Kisgyörgy Zoltán:

Hangverseny a szotyori szépkorúaknak

Bizonyára csak a szotyoriak tudták, hogy templomtornyuk három harangjának énekébe belekongott megyénk legöregebb feliratos, műkincs értékű harangja is, hosszan „kiáltotta”: 1427, 1427, 1427... A harangpaláston ez a felirat olvasható: O Rex Gloriae, anyanyelvünkön: Óh, Dicsőség királya... És Őhozzá, a Fennvalóhoz kapcsolódott az ünnepi ige (Luk, 22, 29) az igehirdetést követő énekek és a zsoltár is. Ez a kis súlyú harang Háromszék legrégibb, évszámmal ellátott harangja. Hagyomány szerint a török-tatár járás idején az Olt medrébe rejtették el, és csak sok évtized múltán, a vész elülte után került a felszínre. Egy nagy árvíz mosta ki a folyó iszaprétegéből.