Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármestert a tavalyi helyhatósági választások előtt vállalkozóként, szépen fejlődő cég tulajdonosaként ismertük. Elmondása szerint a beiktatásától eltelt szűk hat hónap alatt igyekezett választási ígéreteinek eleget tenni, s jó munkaviszonyt kialakítani a városháza alkalmazottjaival.
— Mit sikerült a terveiből és a választási ígéretekből eddig megvalósítani? — kérdeztük a polgármestertől.
— Beosztottaimmal az együttműködés jó irányba halad, a légkör is kezdett változni, úgyhogy nem panaszkodhatom. Egypár új szakembert is felvettem, hiszen a pályázatok és közbeszerzések lebonyolításához hozzáértő emberekre van szükség. Mindenhez én sem érthetek, ezért igyekeztem a kabinetembe olyan embereket alkalmazni, akik értenek a műszaki rajzokhoz, tudják, hogy mire kell odafigyelni egy-egy beruházásnál.
— Milyen eredményekkel zárták a tavalyi évet?
— Befejeztük a posta mögötti negyedben az utak, járdák, zöldövezetek felújítását, bővítettük a parkolókat, rendbe tettük a közvilágítást is. A város lakónegyedeiben, a központi és vajnafalvi parkokban, illetve Csomakőrösön összesen hat játszóteret létesítettünk, megjavítottuk a Ştefan cel Mare utcát a Transilvania Banktól az Alsó-Páva utcáig, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum mellett parkolót létesítettünk, a téli ünnepekre igyekeztünk díszbe öltöztetni a várost, ezenkívül számos megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk különböző pályázatokhoz.
— A pályázati dokumentációkra volt-e elég pénzük?
— Pénzből soha sincs elég. Azonban nem lehet a végtelenségig pénzhiányra hivatkozni, hiszen arra is van stratégia, hogy mit fogunk tenni, ha kevés a pénzünk. Ha ezt a stratégiát a tanács elfogadja, akkor sok mindent lehet kivitelezni.
— A sok terv közül idén mit valósítanak meg?
— Én azt mondom, hogy ebben az évben muszáj rendbe tenni a sportpályát. A városnak kell, hogy legyen egy focicsapata, mely az ősztől indulhat a megyei bajnokságon. Ugyanakkor muszáj nekifogni a filmszínház felújításának. A hivatalos közlönyben már megjelent, hogy az országos mozivállalatnak júniusig át kell adnia az épületet a városnak. Noha erre egyelőre nincs betervezett anyagi fedezet, a munkálatokat még ebben az évben el kell kezdeni. Egy másik fontos dolog az útjelző táblák kicserélése-kiegészítése. Például, amikor a főbejáratoknál egy turista belép a városba, nem tud eligazodni, hogy merre vannak a szállodák. Idén a piacot is rendbe kell tenni. Ez nagyon fontos, mert nincs csatornázva, s emiatt mindig baj van. A továbbiakban felújítjuk az Egyesülés utcát, és bővítjük a parkolókat a Héphaisztosz Szállóig. Ez is nagyon fontos, mert Kovásznán jelen pillanatban óriási gond a parkolás. A Testvériség utcát úgyszintén le fogjuk aszfaltozni, az ottani lakónegyedben is bővítjük a parkolókat, felújítjuk a tömbházak közötti járdákat, zöldövezeteket.
— A pénzt, amit a Testvériség utcára félretettek, a kormány visszakérte. Miből fogják a munkálatokat kifizetni?
— Köztudott, hogy egy ilyen munkálat kivitelezésére versenyvizsgát kell hirdetni, s az egész folyamat határidőkhöz kötött, amit a törvény szerint be kell tartani. Így gyakorlatilag nem volt idő a munkálat meghirdetésére, a pénzt november végén kaptuk, aztán közbejöttek a karácsonyi és újévi ünnepek, ezért félretettük a forgóalapba. Most más pénzforrást kell keresnünk, és ezt a negyedet is rendbe fogjuk hozni. Amint már mondtam, nem hivatkozhatunk mindig arra, hogy nincs pénz. Remélem, valami pluszjövedelemre szert tudunk tenni, hiszen azt szeretném, hogy a parkolókat adjuk bérbe. Javasolni fogom a tanácsnak azt is, hogy a tömbházak közötti garázsok helyét adjuk el a garázstulajdonosoknak. E területek a tanács tulajdonát képezik, jelen pillanatban csak koncesszióba vannak adva. Nem mindegy, hogy a pénzt 49 év alatt kapjuk meg, vagy egyben. Ugyanakkor a városnak vannak még olyan területei, amelyeket el lehetne adni. Például a Montana Szálló mellett a kilencvenes évek elején a szakszervezetek nekifogtak szállodát építeni egy olyan területre, amely a város tulajdona. A munkálatokat több mint tíz évvel ezelőtt abbahagyták, viszont most folytatnák, s már megkerestek, hogy tisztázzuk a terület tulajdonjogi helyzetét. Amíg a tulajdonjog nem rendeződik, a munkálatokat nem tudják folytatni. Véleményem, hogy ezt a területet is el lehetne adni, hiszen jelenleg semmi hasznunk belőle. Az elképzeléseimet természetesen a tanács elé fogom terjeszteni, a testület eldönti majd, hogy elfogadja vagy nem.
— Az idénre milyen költségvetést terveznek?
— Erről még korai beszélni, hiszen még országos költségvetés nincs. Ha a parlament egy hónapon belül megszavazza, akkor március végén, április elején fogjuk tudni, hogy mennyi a költségvetésünk. Addig a tavalyi tizenkét százalékának megfelelő összegből gazdálkodhatunk. A költségvetés elosztásakor figyelembe fogjuk venni a város és Csomakőrös lakosságának igényeit. Meghirdetjük a sajtóban, hogy a város minden egyes polgára javasoljon, mit tart a legfontosabb megvalósítandónak. Annyit már tudunk — hiszen a helyhatósági választások előtt készítettünk egy felmérést —, hogy a város lakói az infrastruktúrával elégedetlenek. Tehát utakon, közművesítésen a hangsúly. A munkálatok egy részét nyertes pályázatokhoz kötjük. Itt említhetném a regionális fejlesztési programban a Ştefan cel Mare utca felújítását, melynek első szakaszát idén elkezdjük. A városi művelődési ház felújítására és átalakítására 800 000 eurós pályázatot nyújtottunk be, az illetékes hatóság részéről választ is kaptunk, hogy a terv kivitelezhető. Ugyanakkor bővítjük és felújítjuk a víztisztító állomást, a munkálatokra a szerződést a kivitelező céggel már aláírtuk, a kormánynak kellene küldenie a pénzt, de itt sem tudunk lépni, amíg Bukarestben nem szavazzák meg a költségvetést. Többek között pályáztunk egy didaktikai úszómedencére, a sípálya felújítására és egy korcsolyapályára. Ezek megvalósítása is sorra kerül az elkövetkező években.
— A tanács annyi megvalósíthatósági tanulmányt szavazott meg a tavaly, hogy ha mindent megnyernek, a munkálatokat tizenöt év alatt sem fejezik be...
— Én azt mondom, hogy ha a megpályázott összegeket időben átutalják, akkor hat év alatt meglesznek. A román kormány által kiírt pályázatok finanszírozása kissé bizonytalan, de én az Európai Unió által kiírt pályázatokban megbízom. Tehát a mi dolgunk az, hogy minél több pénzt hívjunk le a pályázatokból.
— A turizmussal mi lesz, hiszen most is be vannak zárva a szállodák? Az hírlik, hogy idéntől kevesebb támogatást kapnak a nyugdíjasok, így apadni fog a vendégek száma, s ez a szállodáknál munkahelyek megszüntetéséhez vezethet. Mit lehet tenni, hogy a város megőrizze turisztikai jellegét?
— A világon sehol sincs olyan, hogy a munkaügyi minisztérium szabja meg a fürdőjegyek számát. Ennek a piacgazdaság törvényei szerint kell működnie. Az más kérdés, hogy a különböző biztosítók a megkötött biztosítások függvényében kisebb-nagyobb mértékben belepótolnak a jegyek árába. Aztán nem csak a gyógyturizmusra kell alapozni. Más kategóriájú turisták számára is vonzóvá kell tenni a várost. A szállodákban jó körülményeket kell biztosítani, hogy szívesen jöjjenek ide külföldi turisták is. Emellett rendbe kell tenni az utakat, hogy ne kátyúkon kelljen megközelíteni a várost. Ilyen irányban mi megtettük, ami ránk tartozik, s remélem, a város utcái minőségén mandátumom végéig jelentős javulást vehetnek észre a város lakói és az ide látogató turisták. Egyébként hivatalosan értesültem, hogy a brassói SIF Transilvania befektető társaság tulajdonában levő három központi szálloda közül az Őzikét teljesen felújítják, és a szolgáltatások minőségét négycsillagosra emelik, a Szarvast szintén, s abból háromcsillagos szálloda lesz. Tehát az idegenforgalmi társaságok is mozgolódnak, és reméljük, ennek eredménye is lesz.
Lejegyezte: BODOR JÁNOS
