Járva Angyalost, hallgatva a Gidófalva község közigazgatási területén élni akaró-kapaszkodó maroknyi népet, mindig az őrzés, őrző fogalmával kellett szembesüljünk. Így volt ez a település nevének eredetével is. Bár csak futva említik itt-ott a hozzáértők, hogy fenn a domboldalban megépült régi katolikus templomának védőszentjei, őrző angyalai is ezt tették, ki ne tudná, hogy György és Mihály főarkangyalok voltak, akik az embereknek erőt adó hitét erősítették-őrizték.
Erre gondolhatott Orbán Balázs is, amikor bejárta a falu vidékét. Az arkangyalok őrizte idők sokat változtak, új vallásokat szült a reformáció, de megmaradt az angyal szó: ennél jobbat, ennél szebbet nem örökölhettek volna a régi templom helyett lent a faluban új templomot építő angyalosiak sem: Angyalos. Mindenki őrzött itt valakit/valamit: édesanya a gyermekét, a családokat évszázadok óta eltartó jószágot és földet, a fejük feletti hajlékot a férfiember, papjaik a templomos lelkeket, a tanítók a növekedő/okosodó gyermekeket, a küzdő-alkotó ember a józan eszét, tenni akarását, a mai embert is megtartó javak megteremtését.
Bábolna király földjén
Persze mi is nagyon szerettük volna tudni, kik „hozták” Angyalosra Bábolna királyt, kik és miért adták a Mikó-tető alatti ároknak a Bábolna-árok nevet, az abban feltörő büdös víznek a Bábolna forrása nevet. Hogy itt mégis kellett valaminek lenni, mutatja az itt talált római bronzszobrocska (mely a szerző szerint a Besenyőben lakó Forró Ferenc birtokában maradt). De Orbán Balázs szerint találtak itt hamvvedertöredékeket, sejtette, hogy ott a komollói castrum temetkezőhelye lehetett, mert fent a tetőn egy olyan tumulus is van, amihez alkalmasabb kilátóhelyet a régiek nem is találhattak volna.
„Vad tatárcsapat dúlta Háromszéket, mely elől a nép elmenekült az angyalosi erdőbe – folytatjuk az említett szerző által lejegyzett tatárkori történetet. – Élelmük fogytán levén, egy Jánka nevű bátor hőst küldöttek le megnézetni, ha a tatárok távoztak? A lesben álló tatárok üldözőbe vették a kiküldöttet, s miután serény lovát lenyilazták, hősies önvédelem után levágták fejét, s azután nyomait követve felnyomultak az erdőbe, hogy az elmenekült népet lemészárolják, de ezek résen állottak, s amidőn a vad csorda egy mély úton nyomulna, megrohanták, s fejeikre zúdított szikladarabokkal nagy részét elzúzták úgy, hogy csak kevesen menekülhettek el. E győzelem emlékére a mélyutat Tatárútnak s a helyet, ahol a hős Jánka elvérzett, még most is Jánka fejének nevezik”.
Forró Elek elemi iskola
Orbán Balázs 155 esztendővel ezelőtt, amikor kiment az Angyalos feletti Pázsintra vagy éppen Bábolna árkának fejéhez, azt írta, hogy: „a rege szerint Bábolna király, az óriásoknak hatalmas fejedelme itt lakott; leánya, a bűbájos tündér pedig a szomszéd Hegyes-tetőn, onnan beszélgettek egymással, s ott (…) állott sarkon forgó arany váruk, mely nyomtalanul eltűnt. Ott alább, a hegy déli aljánál fekvő Angyalos fölött, mely az angyallá változott tündér királyleánytól nyerte nevét, van Bábolna árka; ide rejtette el a rege szerint Bábolna király az arany napot és az arany bárányt, melyet két fekete agár és egy cifrán felszerszámozott fehér mén őriz, s csak az tudhatná e kincset kivenni, ki a tüzet fúvó mént kézre kerítve, azzal Bábolna árkát megkerülni tudná (…)”.
Lám milyen szinte észrevétlenül változik mifelénk a történelem. A király erejű emberek, a ma is tenni-alkotni tudók helyben laknak. Három évtizede a legendás Bábolna árka mellé rakott fészket id. Váncsa Jenő, egy folyékony vegyszereket szállító jelentős nemzetközi vállalkozás – a Váncsa Trans – tulajdonosa, Bábolna árka fejénél pedig fia, ifj. Váncsa Jenő mezőgazdasági magánvállalkozása működik két nem rég különvált cégként. Utóbbitól rendszeresen 30 tartálykocsi röpít sokezer liter tejet a Cenk alatti város legnagyobb tejfeldolgozó üzemébe, de nemcsak innen gyűjtik be a tejet, hanem a tágabb régió termelőitől is. A fél ezeret meghaladó tejelőtehén- és húsmarhaállomány, az autó- és géppark most az igazi kincs, többet ér, mint Bábolna király elásott aranyai. Megsérült lába gyógyul a lovassport kedvelői által ismert kisbéri vérvonalú Chomodus fehér herélt versenyparipának is, melytől azt remélik gazdái, hogy meggyönyörködtetheti még egykori nézőközönségét.
Id. Váncsa Jenő vállalkozó
Az angyalok faluja
A település egyik érdekessége, hogy itt őriz még a közösség egy reneszánsz díszítéssel ékített harangot, ami 1763-ból való, betűkarakterei és évszámai alapján Lakatos Mihály árkosi harangöntő munkája lehet. Stílusában ehhez hasonló a nagypataki ortodox templom legkisebb harangja is. A templom belsejében márványtáblát helyeztek el a falu és az egyházközség történetét megíró, helybeli református lelkipásztor, Bartha Sándor (1904–1965) emlékére.
A templom előtt áll az 1882-ben épített, nemrég felújított egykori felekezeti iskola épülete, mai neve: Imreh Barna Közösségi Ház. Előterében hősi emlékmű áll (1935), domborműve a Texasban elhalt, kézdimartonfalvi származású háromszéki szobrász, Tompa József munkája. Erre helyezték el az első és a második világháború hőseinek névsorát, Angyalos írásos említésének 665., a templomépítés 200. évfordulójának emléktábláját. Az emlékmű alapjában van Magyarország valamennyi vármegyéjének 64 röge. Az 1848–49-es szabadságharc angyalosi hőseinek, honvédjeinek kopjás emlékköve a központi parkban áll (Berszán Sándor munkája, 1998).
A település kultúrházának színpadi függönyét az angyalosi származású képzőművész és könyvgrafikus Bene József (1903–1986) tervezte és készítette. Ezen a Szent Anna-tó legendáját örökítette meg. A függönyt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzik. Az aranyos hintó elé befogott leányok arcmását helybeli asszonyokról és leányokról mintázta – sajnos a házat, ahol lakott, nem jelöli emléktábla.
Ifj. Váncsa Jenő vállalkozó
A református egyházközség lelkipásztora tiszteletes Tusa Róbert parókus lelkész. Mi az egyházközség gondnokához, Bartha Levente vállalkozóhoz és községi tanácstaghoz kopogtattunk be, aki elmondta, örömükre elkészült az egyházközség új kultúrotthonának tervezete, élénk az egyházi élet, vegyes kórus működik, pályázatot tett le a község a szennyvízhálózat költségeire, az esővíz-elvezetés kialakítása volna egyik legfontosabb óhaja a faluközösségnek. Angyalost számos iparkodó család lakja, öröm a gyermeknép, annak szép iskolája, erős református egyházközsége, felújított és fehér köpenybe öltöztetett temploma, aszfaltos bekötőútjai, vezetékes ivóvize, a mostani kor igényei szerint is megvan minden itt, ami a megmaradáshoz szükségeltetik.
A falu jeles szülöttei közül elsőnek említjük Forró Eleket (1813– 1894), aki 1848–49-es honvéd ezredes volt, nevét viseli ma a falu általános iskolája, külső falán látható emléktáblája is. Itt ringatták bölcsőjét 1843-ban Bakcsi Ferenc országgyűlési képviselőnek. Ő szerkesztette Jókai Igazmondóját 1862–78 között. Itt született Bodor Domokos (1848–1908), a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium tanára, igazgatója, főgondnoka és a kollégium értesítőjének szerkesztője.
