ÁPRILIS

Elillanó eurómilliárdok. Az előre jelzettnél jóval magasabb 2021-es gazdasági növekedés miatt Románia 2,1 milliárd euróval kevesebb vissza nem térítendő támogatásra jogosult az uniós helyreállítási alapból. Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium közleményben cáfolja, hogy a vállalt reformok elmaradása miatt esnénk el a pénztől. Közleményük szerint az Európai Bizottság tavaly 21 tagállam esetében csökkentette a támogatást.

Kovásznai statisztika. A kovásznai városháza által összesített adatok szerint a fürdőváros szállodáiban, villáiban és panzióiban összesen 2663 szálláshely található. 2022-ben összesen 350 211 vendégéjszakát jegyeztek, míg a járvány kitörése előtti évben 436 956-ot (2020-ban 176 352, 2021-ben 285 149 éjszakát töltöttek itt a vendégek). A Dr. Benedek Géza Szívkórház 887 férőhellyel rendelkezik. A regisztrált érkezések száma itt is a 2019-es szint alatt marad, 2022-ben 7973 érkezést jegyeztek, míg 2019-ben 12 251-et (2020-ban 2485-öt, 2021-ben 2197-et). Az érkezések összesített száma, akárcsak az egész megyében, meghaladta a járvány előtti szintet: Kovásznán összesen 61 798 vendéget regisztráltak, míg a járvány kitörése előtti évben, 2019-ben 57 855-öt (2020-ban volt a mélypont 27 004 vendéggel, 2021-ben ennek csaknem dupláját, 44 581-et jegyeztek).

Vállalkozói portré. Bemutattuk Simon Attilát, Barót egyik legrégebbi kereskedőjét, aki pályáját tanárként kezdte, évtizedeken át kémiát, majd biológiát tanított a középiskolában, majd a múlt éra utolsó évében Ausztriába „disszidált”, ahol aránylag hamar megteremtette üzleti tevékenységének alapját. Neki köszönhetően olyan nemzetközi márkák jelentek meg Románia piacán, mint a Jacobs vagy a Julius Meinl. Jelenleg két élelmiszerüzletet, egy autószerelő műhelyt és a Rózsa vendéglőt működteti, és érdekeltségébe tartozik több ingatlan is.

Ukrán gabonadömping. Nagypénteken több mint száz traktor indult Csernátonból Kézdivásárhelyre, a gazdák az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala ellen tiltakoztak, mert a hazai mezőgazdaság képtelen felvenni az árversenyt a háború sújtotta országból beömlő terményekkel. Az egész országra kiterjedő akcióhoz a Feketeügy Szövetkezet háromszéki tagjai csatlakoztak. Néhány napra rá a kormány bejelentette, húszmillió eurót fordít az ukrajnai gabona miatt kárt szenvedett termelők támogatására. ♦ Az Európai Bizottság végül a nyár derekán engedett az öt uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének, és szeptember 15-ig blokkolták az ukrán gabonafélék forgalmazását országuk területén. A tilalom nem vonatkozott a tranzitszállítmányokra. ♦ Nyár végén az orosz blokád miatt további tranzitmegállapodások születtek az ukrán és a román kormány között.

A turizmus nem amatőröknek való. A nagy tömegből csak úgy lehet kitűnni, ha egyediséget, komplex szolgáltatásokat tudnak a vendéglátóiparban dolgozók nyújtani, vagyis az együtt–közösen–látni–látszani–érzékenyíteni szócsokor megvalósítása elengedhetetlen a sikeres turizmusfejlesztéshez – summázta Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke egy kézdivásárhelyi szakmai konferencián.

Háborús költségek. Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végén elért szintet. Az elmúlt harminc év viszonylatában rekordmértékű növekedéshez meghatározóan hozzájárult Oroszország ukrajnai inváziója – közölte az AFP egy összehasonlító jelentésre hivatkozva. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint a globális katonai kiadások új csúcsot értek el: az összesen 2240 milliárd dollár a globális GDP 2,2 százalékát tette ki.
 

MÁJUS

Nagyobb a hiány. Románia 22,75 milliárd lejes államháztartási hiánnyal zárta az év első három hónapját, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,42 százalékát teszi ki; tavaly az első negyedévben 0,23 százalékkal kevesebb, 1,19 százalék volt a GDP-arányos deficit – közölte a pénzügyminisztérium.

Különadó átszabva. Újabb változatban fogadta el a képviselőház az energiavállalatok extraprofitadójáról szóló törvényt, kiterjesztve annak hatályát az OMV Petromra is, az osztrák többségi tulajdonban lévő vállalattól behajtandó szolidaritási hozzájárulás azonban így jóval kisebb lesz, mint azt a parlament korábban tervezte. Ez volt a jogszabály harmadik változata. Az extraprofitadót decemberben bevezető sürgősségi kormányrendeletet a parlament korábban úgy módosította, hogy az OMV Petrom se bújhasson ki az extraprofitadó befizetése alól, annak a törvényváltozatnak a kihirdetését azonban Klaus Iohannis államfő megtagadta, miután az OMV Petrom meglebegtette, hogy leállítja a Fekete-tengeri Neptun földgázmező kitermelésének elindításához szükséges beruházásokat. Ennek nyomán a román jogalkotók letettek arról, hogy kiterjesszék az extraprofitadót az OMV Petromra, helyette azokat a cégcsoportokat, amelyeknek olajkitermelő és -finomító ágazatuk is van (Romániában az OMV Petrom az egyedüli ilyen), tonnánként 350 lejes szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezték.

Magyar–román együttműködés. Magyarország és Románia közös gazdaságfejlesztési programot indít annak érdekében, hogy a kelet-magyarországi autóipari beruházásokból a határ túloldalán is profitálhassanak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ugyanakkor üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2022-ben 29 százalékos növekedéssel elérte a rekordnak számító 12 milliárd eurót.

Szakképzés. Szakmai napokat tartottak a Puskás Tivadar Szakközépiskolában diákok, tanárok és vállalkozók részvételével. Az előadók szerint minden nyolcadikos diák és iskolát végzett fiatal válasszon olyan szakirányt az elhelyezkedéshez, illetve a továbbtanuláshoz, amelyben tehetségesnek érzi magát, ha pedig később változtatna, tegye meg bátran, képezze át magát, találja meg azt a szakterületet, amelyet szeret, mert csak abban tud igazán teljesíteni, amiben jól érzi magát.

Nemzetközi kutatócsapatban. Nemzetközi kutatók és konzorciumok csapatát erősíti a sepsiszentgyörgyi Egnosis. A háromszéki vállalkozás többéves szoftverfejlesztői tapasztalatával az orvostudomány irányába nyitott. Az egyik kutatási téma lényege, hogy a mesterséges intelligencia (MI) algoritmusai által az orvosi diagnózis felállításában nyújtanak segítséget.
 

JÚNIUS

Forráslehívásban elsők. A vidéki beruházásokat kifizető országos ügynökség (AFIR) összesített adatai szerint a 2022. október 15. és 2023. május 31. közötti időszakban az országban Háromszéken folyósították a legtöbb pályázati pénzt a sikeresen pályázóknak. A megyei hivatal összesen 11,6 millió eurót fizetett ki, ebből 9,68 millió euró az unió vidékfejlesztési alapjából származik, a különbözetet a hazai költségvetésből állták. A vidékfejlesztési év nem azonos a naptári évvel, október 15-től október 14-ig tart.

Félszárnyú repülőtér. A hónap közepén, pontosan 8 óra 10 perckor ért földet az első, hivatalos személyeket szállító repülőgép Vidombákon, és 10 órakor már indult is vissza Bukarestbe. A Brassó megyei nemzetközi repülőtér megnyitójára több százan gyűltek össze, elhangzott a román himnusz, volt vörös szőnyeg, szalagvágás, egyházi áldás, emléktábla- és díszpolgáravatás is. A nap mindenhova kifüggesztett jelmondata az volt, hogy Brassó, Románia szíve szárnyra kel, a rendszeres járatok beindítása azonban fennakadással zajlott, s ez így maradt egész esztendőben. ♦ Egy összefoglaló írásban elevenítettük fel, hogy az ötlettől a megvalósításig, a vidombáki repülőtér megépítése több mint két évtizedbe került.

Elhibázott brüsszeli gazdaságpolitika. Brüsszel – elhibázott politikát folytatva – olyan EU-n kívüli importoknak kedvez, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák Kárpát-medence gazdálkodóit. A nem megfelelő szabályozás eredményeként ellenőrizhetetlen előállítású, az Európai Unió határain kívülről érkező termékek árasztják el az uniós tagállamokat, így gyakori eset, hogy az ukrajnai, ismeretlen szerekkel kezelt gabona, baromfi, tojás vagy méz tönkreteszi az itteni gazdaságokat – hangzott el a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának Orosházán tartott jubileumi ülésén.

Adókedvezmények eltörlése. „Kötelező módon” változtatni kell az adókedvezmények rendszerén „a költségvetési hiány megfelelő kezelése” érdekében – jelentette ki Marcel Boloş pénzügyminiszter, aki szerint az adókedvezmények keverednek a szociálpolitikával. A bejelentés volt tulajdonképpen az első jele a súlyos költségvetési hiány érdekében hozott intézkedéseknek. A több szakszervezet és szakmai grémium tiltakozását is kiváltó csomag indoklásaként a miniszterelnök így fogalmazott: Románia nem engedheti meg magának a jelenlegi „lyukacsos” adórendszert, amelyben a kivételek és kedvezmények évi 75 milliárd lejnyi, vagyis a GDP majdnem 5 százalékát kitevő veszteséget okoznak a költségvetésnek, és „adóparadicsommá teszik az országot”.