Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége. Az IMF-delegáció az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit fogja elemezni és aktualizálja makrogazdasági előrejelzéseit.
A Jan Kees Martijn vezette IMF-küldöttség legutóbb szeptember 25. és október 4. között tartózkodott Romániában a szokásos éves gazdaságértékelés céljából. Akkori sajtótájékoztatóján Kees Martijn azt mondta, a kormány tavaly ősszel elfogadott deficitcsökkentő csomagja „jó irányba tett lépés”, de további reformokra van szükség.
Az IMF szakértője szerint főként adóreformokra van szükség a költségvetési bevételek növelése és a méltányos és hatékony adóztatás érdekében. Kees Martijn úgy értékelte, hogy a következő két évben a román államnak a deficitcsökkentő csomagban előirányzottnál két százalékkal nagyobb bevételekre lenne szüksége.
A román hatóságokkal tartott konzultációk után kiadott közleményében az IMF azt javasolta a bukaresti kormánynak, hogy törölje el az adókedvezményeket, tegye hatékonyabbá az áfabegyűjtést, vezessen be egy „megreformált” ingatlanadót és fiskális intézkedésekkel ösztönözze a hatékony energiafelhasználást.
A nemzetközi pénzintézet szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjának hatására 2024-ben 5 százalékra mérséklődik a költségvetési hiány, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy 3 százalék alá csökkenjen.
Az IMF megfelelőnek tartotta a deficitcsökkentő csomagban foglalt intézkedések többségét. Közleménye szerint a mikrovállalkozások adójának megemelése növeli a költségvetési bevételeket, de még jobban kellene csökkenteni azt a jövedelemhatárt, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. Ugyanakkor megállapította: a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett árbevétel-arányos adó igazságtalan terhet ró az alacsony árrést alkalmazó cégekre.
A nemzetközi pénzintézet akkor úgy becsülte, hogy az infláció 7 százalékról 4 százalékra csökken Romániában 2024 végére, de meg fogja haladni a Román Nemzeti Bank inflációs célját. Ami pedig a gazdasági növekedést illeti: az IMF úgy vélte, hogy az üteme középtávon elérheti az évi 3–3,25 százalékot, ha jelentős marad a fogyasztás és megtörténnek az EU helyreállítási alapjából finanszírozott beruházások.