Egy, a mostani utamat megelőzőn azt hittem, hogy én vagyok a figyelmetlen, vagy ahogy tetszik, a balek, aki sötét éjszaka, a szembejövő kocsik ellenfényében, az utánam jövők reflektortüzében belehajtottam egy talicska térfogatával mérhető, meredek aszfaltfalú gödörbe, és máig is csodálkozom, hogy nem szakadt le a gépkocsi első kereke. Mostani utunkon utasként ültem az anyósülésen, s a nálam fiatalabb, jó tapasztalatú úrvezetőt egy derékszögű kanyarban a szembejövő tehergépkocsi-oszlop leszorította a saját sávjáról, a sofőr az ütközést elkerülendő ráhajtott a nem létező útpadkára, ami helyett viszont van meredek falú, töredezett oldalú aszfaltszél, és vannak abban a sávban tengelytörő kátyúk. A következmény: egy új gumiabroncs totálkárossá tétele s a márkás kocsi felnijének súlyos sérülése.

Marosvásárhely forgalmát mérséklendő, a teherkocsi-forgalmat ráirányították erre a keskeny, kanyargós, rossz minőségű, kiépített útpadka nélküli, ökörhúgyos útra. Ennek a gyenge alapozású útnak az aszfaltköpenyét forró nyarakon a soktonnás képkocsik kigyűrik az autóút szélére, és nyomvályúzzák. Az útfenntartók igyekezetét igazolja, hogy ezeket a kigyűrt ormókat erőgépekkel próbálták lemaratni. A kátyúkat — fenét, a gödröket, amelyekben a nyáron egy gyerekkocsi is elférne — befoltozták ugyan, de naponként képződnek az újak. Padka — mondtuk már — nincs. Ami van, azt a kényszerből lehajtó kiskocsik, a nehézjárművek kigödrözik akkora kátyúkkal, mint egy lövészteknő.

Ekképpen alakul ki a mai és mindenkori állapot, amely így is marad mindaddig, amíg meg nem építik a már sok éve megígért és megtervezett autópályát.

De addig is, aki nem akarja, hogy maga mondja magáról: hiányzik egy kerekem, az — főleg éjszaka — inkább hajtson be Marosvásárhelyre — ott is van a városközponton való áthaladást kikerülő terelőút —, szóval, inkább ismerkedjék a Bolyaiak városával, mint hogy a nyárádtői beforduló után otthagyja a kerekét, és örüljön, hogy nem a fogával történt ugyanez.

Nekünk azért szerencsénk volt, mert Pethő András lőrincfalvi vállalkozó személyében olyan emberre akadtunk, aki önként ajánlotta fel segítségét, és percek alatt pótkerékre cserélte a sérültet. Itthon aztán a gumiabroncsügyeinket rendező szaki azzal vigasztalt, hogy több kliense tette tönkre már a kerekeit ezen az útszakaszon, amit mi is tanúsíthatunk nemcsak a saját történetünk révén, hanem azzal is, hogy sűrűn látni CV, HR és BV jelzésű kocsikat, nappal széttaposott kutyákat és macskákat, a rengéstől-rázkódástól repedezett falú házakat ezen a falvak fél tucatját átmetsző rövidítő úton.