A magyar államnak a külhoni magyarokkal szembeni régi restanciáját pótolnák az év elejétől beüzemelt digitális állampolgársági programmal. Dr. Kovács Zoltánnal, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával igyekeztünk közelebb hozni a kezdeményezés lényegét és előnyeit – nem tévesztve szem elől az eddig sok bosszúságot okozó sportközvetítések kérdéskörét sem.
– Az első évben, 2024-ben egymillió ember bejelentkezésére számítanak. Milyen tapasztalatokkal szolgált az év első hónapja?
– Megközelítően kétezren jelentkeztek be a 2024. január elsején megnyílt, a magyar állampolgárok, de gyakorlatilag bárki olyan számára hozzáférhető Nemzeti Virtuális Tér oldalra, aki ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik. A magyar kormány régi ígérete, ha úgy tetszik, restanciája ez abban a tekintetben, hogy a magyar állampolgárok – különös tekintettel a külhoni magyarokra – az országhatáron belül élő állampolgárok által élvezhető formában és minőségben tudjanak részesülni a különböző szolgáltatásokban. Természetesen ezek közé tartozik a köztelevízió közvetítéseinek – ezen belül a sportközvetítések – magyar nyelven való megtekintése, élvezése is. A megoldást ebben a technológiában találtuk meg, nem ütközve sem az Európai Unió általános elveivel, sem pedig a magyar jogszabályokkal. Alapvetően, állampolgári jogon egyetlen, Magyarországon jogszerűen tartózkodó személyt sem kirekesztve. Az amúgy régóta ismert, piaci alapon is igénybe vehető, úgynevezett VPN-technológia biztonságos, a világon bárhonnan elérhető egyéni hozzáférést tesz lehetővé a magyar állam szolgáltatásaihoz. Tulajdonképpen virtuális értelemben kiterjesztettük az ország határait. Nem szabályozásokkal, jogászkodással igyekszünk megoldani ezt a régóta fennálló nyitott kérdést, hanem digitális technológiai szolgáltatási szempontból.
– Mit tartanak ebben a szolgáltatásban a legnagyobb kihívásnak?
– A VPN-technológiával kapcsolatban nem annak a rendelkezésre állása az érdekes, hanem a kapacitási kérdések. E szolgáltatás technológiai kereteit kell biztosítania a magyar államnak, ami alapvetően sávszélességben – ahogy mondani szokták: „vasban” –, szerverkapacitásban mérhető. Számunkra is érdekes lesz, miként lehet kielégíteni az időnként várhatóan megjelenő kiugró szintű érdeklődést. A digitális állampolgárság program azonban nem szorítkozik a tévézésre, minden magyar állampolgár számára elérhető új szolgáltatásokkal jelentkezünk. A tervek szerint mobil eszközökre költözik a személyi igazolvány, az azonosításra és az ügyintézésre vonatkozó ügyek, egyre bővülő formátumban, ami a digitális korban a közszolgáltatásokat, az állam által vállalt és vitt szolgáltatásokhoz való hozzáférést a lehető legkönnyebbé teszi. Önkéntes alapon, nem nagyon redundáns rendszerként megmaradnak a régi papíralapú, illetve a kormányhivatalokban, kormányablakokban elérhető szolgáltatások is. Az elképzelések arról is szólnak, hogy minden olyan közszolgáltatást, illetve közgyűjteményt, amelyek a Magyarországon élők számára már most elérhetőek, alanyi jogon járnak, fokozatosan hozzákapcsoljuk az olyan, már meglévő szolgáltatásokhoz, mint például a köztelevízió. Nem óriási befektetést igénylő dolgok ezek, lényegében kis technológiai kapcsolódási kérdéseket kell megoldani mindezek érdekében.
– Magyarország hol áll a hasonló rendszereket bevezetők listáján?
– Más tapasztalatokról nem tudok beszámolni, mi vagyunk ugyanis az elsők, akik ilyen technológiát alkalmazunk. Az első és egyik legfontosabb dolog a 2010-ben örökölt rendszerekhez képest, hogy szavatolni tudjuk a magyar állam körébe tartozó adatok biztonságát. Ez alapvetően a belügyminisztérium feladata volt, jelentős részben az állampolgársági ügyek, a határőrizet. Annak az elvárásnak nyilván nem tudunk megfelelni, hogy az úgynevezett kényelmi szolgáltatások terén az állam reagáljon a lehető leggyorsabban. Az állam számára az adatbiztonság a legfontosabb. Nem viccelődhetünk sem személyes adatokkal, sem állampolgári, sem egészségügyi, illetve más kényes tartalmakat hordozó adathalmazokkal, hiszen ezek esetében állami, nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai szempontok érvényesülnek. A belügyminisztérium megteremtette az adatbiztonság feltételeit, az adatkezelés kereteit. Ehhez kell most hozzáigazítanunk szolgáltatási tekintetben a kényelmi szempontokat jelentő újdonságokat. Az állami virtuális tér létrehozása úttörő megoldás, annak ellenére, hogy piaci alapon léteznek hasonló szolgáltatások, bárki vásárolhat VPN-szolgáltatást, ami garantálja a személyes adatok védelmét, egyértelmű azonosítást tesz lehetővé, garantált sávszélességet ad. A 21. században a magyar államnak képesnek kell lennie arra, hogy állampolgári szolgáltatási alapon meghaladja a meglévő, a digitális korban egyébként is áthidalható korlátokat. Mint mondtam, ez a virtuális tér komoly korábbi restanciára ad jó és határozott választ, nem akar megkerülni szabályozásokat, hanem az Európai Unió által is megfogalmazott elv szerint működik, miszerint az uniós polgároknak olyan digitális szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyek az állam, tehát a saját nemzeti vagy az Európai Unió szolgáltatásait is a lehető legszélesebb körben teszik elérhetővé. A VPN-szolgáltatás Észak-Amerikától Ausztráliáig áthidalja azokat a problémákat, amelyek korábban a külföldön élő magyarokkal való kapcsolattartásban megjelentek.
– Mi lehet a digitális állampolgárság program legfontosabb hozadéka egy külhoni magyar számára?
– Talán az, hogy úgymond homogenizálja az összmagyarságot ebben a tekintetben. A technológia ugyanazt a kényelmet, ugyanazt a hozzáférést képes biztosítani egy külhoni magyarnak, bárhol éljen a nagyvilágban. A tényleges esélyegyenlőség biztosítását célzó törekvés, mert egy külhoni magyar számára eddig mindig kicsit problémásabb volt a bizonyos állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ennek is eljött az ideje.
– A program keretében a VPN-szolgáltatás elsősorban a közmédia csatornáihoz való korlátlan hozzáférést tesz lehetővé. Ilyen körülmények között mi történik a nagy sportvilágversenyekre érvényes és érvényesített jogdíjakkal, amelyek eddig gyakorlatilag megtorpedózták a magyar közvetítések külhonban való sugárzását?
– Nem ütközünk jogi akadályokba, a szolgáltatás ugyanis direkt nem a sportközvetítésekre kihegyezett. A programmal virtuálisan kiterjesztettük Magyarország határait, aki egy ilyen VPN-nel jelentkezik be, olyan besorolás alá esik, mintha Magyarország területén élne. Jogi értelemben korlátozás nélkül fogyasztható, élvezhető minden, a Magyarország területére megvásárolt közvetítés. Az olimpia kapcsán amúgy a Magyar Televízió olyan szerződéseket kötött, amelyek a rendes sugárzási keretek között is lehetővé teszik, hogy Romániában is magyarul nézhessék a párizsi közvetítéséket. Ezért aztán, ha valaki az M4 Sport közvetítését online nézi, fölösleges igénybe vennie a VPN-szolgáltatást. Ha viszont bármilyen akadályba ütközne, mondjuk geoblokkolásba, akkor felmegy erre a VPN-re, és ott folytatja a tévézést. Az út kezdetén számítunk a szolgáltatást igénybe vevők pozitív hozzáállására, mert elképzelhető, hogy adott esetben kapacitásgondok merülnek fel. Ezeket fel kell mérnünk, amihez a legjobb eszköz és módszer a rendszer élesben való kipróbálása. Az előttünk álló majdnem fél év, azaz a júniusban kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság szerintem még teszt üzemmódba sorolható. Az Eb és az olimpia fontos tapasztalatokkal fog szolgálni, mert nyilván lesznek olyanok, akik nem fognak tudni sima interneten tévézni, mondjuk sávszélességi okokból. Ezért minden visszacsatolás, ami a megadott regisztrációs, illetve kapcsolattartó helyre érkezik, roppant értékes lesz számunkra. Mindenkit arra szeretnék ösztönözni, hogy aki igénybe veszi a szolgáltatást, időnként szánjon rá egy kis időt és írja le a véleményét róla. Egy dolgot azonban kérünk figyelembe venni: a mobilszolgáltatások minőségéért nem tudunk felelősséget vállalni.
Hogyan léphetünk be a Nemzeti Virtuális Térbe?
A hat magyar közszolgálati tévécsatorna akadálytalan követését is biztosító Nemzeti Virtuális Térre az nvt.gov.hu honlapon lehet bejelentkezni. A Regisztráció menüpont megnyitása után követni kell az utasításokat, majd az igénylő által megadott elektronikus postacímre megérkezik a felhasználói név, illetve az ügyszolgálati PIN-kód. Az egyes tévécsatornák ikonjára való kattintás, illetve az azonosító adatok bevitele után indul a kért műsor. A VPN-szolgáltatás igénybevétele díjmentes, a rendszer kifejezetten személyes célokra használható, nyilvános közvetítés nem megengedett. A VPN-technológia kizárólag a külföldről történő technikai elérést biztosítja: azaz nem ad plusz sávszélességet, többlet, dedikált teljesítményt. A médiatartalmak eléréséhez szélessávú internetszolgáltatás szükséges.
