Olga Babagaléria KézdivásárhelyenSissi bemutató is nyílik

2024. február 13., kedd, Közélet

Kézdivásárhelyen az Incze László Céhtörténeti Múzeum és Gyűjtemények Háza mellett az Olga babagaléria vonz még évente több ezer látogatót külföldről és belföldről egyaránt. A magángyűjteményben ma már több mint ezerötszáz baba látható.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Nagy Ibolya 2010-ben 175 babával nyitotta meg első babagyűjteményét a 23-as udvartérben, ahonnan 2013-ban a Függetlenség utca 4. szám alatti épület – a Csizmadia Ipartestület 1910-ben épített bérházának – öt emeleti termében rendezte be a babagalériát, akkor még háromszáz babával. Ez az egyedi gyűjtemény nemcsak megyei, hanem országos szinten is az elsők között van. A babák származási helye Románia, Magyarország, Németország, Franciaország és Ausztria. A galéria anyaga az elmúlt tizennégy év gyűjtőmunkájának az eredménye. A galériában megtalálhatók klasszikus és modern porcelánbabák, művészbabák, limitált kiadásúak, karakterbabák, vinilből készültek és sok más. A babák sokasága mellett régi képek, bútorok, dísztárgyak, valamint az „aranykorszak” éveit felidéző tárgyak, eszközök és képek is helyet kaptak.

Nagy Ibolya érdeklődésünkre elmondta: tavaly már több mint ötezer látogatója volt, akik közül a megyénkbeli, illetve magyar vendégek száma alig húsz százalékot tesz ki, nyolcvan százalékuk román vidékről  –  Brassó, Szeben, Ilfov, Galac, Konstanca és Ploiești megyéből – érkezett. Zöme visszajáró csoport. Múlt csütörtökön például három helybeli óvodai csoport látogatta meg a babagalériát.

A tulajdonostól azt is megtudtuk, hogy nagyon jól együttműködik Beke Ernővel, a Gyűjtemények Háza tulajdonosával és a mézespogácsát készítő Szántó családdal, akik a galériába látogatnak, azok a Gyűjtemények Házába és a pogácsakészítő műhelybe is elmennek.

A galéria nagytermében művészbabák láthatók. Tavaly egyedi művészbabákkal gyarapodott a gyűjtemény. A babagalériával szemben található a tulajdonos magánlakása, ahol az öt panziószoba mellett az első emeleten a közeljövőben megnyílik Erzsébet királynő emlékének szentelt Sissi Galéria, ahol Erzsébet királynéval kapcsolatos festmények és bútorok másolata, könyvek és két korhű Sissi-ruha lesz kiállítva.

A galéria hétfőtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton és vasárnap pedig előzetes telefonos egyeztetés alapján látogatható. Nagy Ibolyát a 0753 034 690-es telefonszámon lehet hívni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 40
szavazógép
2024-02-13: Kultúra - Matekovics János Zoltán:

A színház mint társadalmi tükör

A fenti címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel karöltve a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Hotel emeleti konferenciatermében pénteken. A beszélgetés során a meghívottak – Jókai Ági felvidéki színművész, Anna Maria Popa, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház igazgatója, valamint Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész és rendező – a kisebbségi létet, a kisebbség-többség viszonyt vette górcső alá színházi környezetben. A beszélgetés moderátora Farcádi-Plájás Erzsébet szövegíró, kommunikációs szakember volt.
2024-02-13: Riport - :

A Csomád, ahogy Brassói Fuchs Herman látta

Földtudományi szakemberek, geológusok, vulkanológusok évtizedek óta foglalkoznak a székelyföldi Csomáddal. A baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában tavaly jelent meg egy kitűnő, szakmabeliek által írt és szerkesztett, összefoglalónak és tudománynépszerűsítőnek egyaránt tekinthető kötet (A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád), erről lapunkban is több alkalommal írtunk. Emellett a média is rendszeresen felkapja ezt a témát, s gyakran arra a kérdésre keres leegyszerűsítő, olykor hatásvadász választ, hogy kitörhet-e még a nyugalomban lévő egykori vulkán? Hogy ez a téma a szakmabelieket is komolyan foglalkoztatja, bizonyítja az említett kötet, ám e kérdésre az elmúlt évtizedek tudományos kutatásainak ismeretében sem lehet egyértelmű és határozott választ adni.