— Mivel és kivel foglalkozik a MAKOSZ? — hiszen ezzel sokan nincsenek tisztában.

— A MAKOSZ érdekvédelmi szervezet. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, szükség van mindenhol, minden iskolában helyi ,,harcosokra", diáktanácsokra. Az, hogy az iskolai diáktanácsok tudják, mit és hogyan kell tenniük, a MAKOSZ feladata is, ezért az egyik fő irányvonala olyan szakmai programok szervezése, melyekben számos tematikus képzés, tábor szerepel.

— Miért van a MAKOSZ, és miért jó ez nekünk, ifjúsági szervezeteknek?

— A MAKOSZ a diákokért és diákmozgalmakért van. Azt gondolom, hogy azért fontos a MAKOSZ léte az ifjúsági szervezetek számára, mert az összefogás nagyobb erőt, lendületet ad bármilyen közös ügy megvalósításához.

— Jól végzi-e feladatát a MAKOSZ?

— A tavalyi évben nem kis terveket tűzött ki célul, amelyeket sikerült megvalósítania. Az elmúlt évekhez képest tavaly nyerte vissza érdekvédelmi mozgalom jellegét, ismét megérett arra, hogy oktatási ügyekben véleményt formáljon, és problémák esetén fellépjen. Példázhatnánk a gyerekpénz megvonása ügyén összegyűjtött 15 000 aláírással, vagy a diákok jogainak nemzetköz világnapján megszervezett kétszáz fős felvonulással, a diáktanácsok működésére vonatkozóan előterjesztett törvénytervezettel és egyebekkel.

— Szerinted milyen hátulütői lehetnek annak, ha valaki szervezeti életet él?

— A mai világban nagyon sok lehetősége van egy fiatalnak. Számtalan dologgal töltheti idejét. Bármit is választ, valamiről le kell mondania. Ugyanez a helyzet, ha valaki egy szervezetben tevékenykedik. Mindenkinek saját magában kell megtalálnia, hogy mire mennyi időt és energiát fordít.

— Mennyire fontos neked, hogy az elnöki tisztséget töltheted be? Az-e a fontosabb, hogy a MAKOSZ elnöke légy, vagy hogy ebben a szervezetben tevékenykedj?

— Nem a tisztségben látom a motivációt. Az újabb és újabb kihívásokban és a közösen elért eredményekben. Nagyon szeretek a diáktanácsokkal dolgozni, ha megfogalmazunk egy közös célt, azért minden erővel dolgoznak, és így születnek az eredmények.

— Miért van az, hogy a MAKOSZ egyik legfőbb feladatköre a kisebb civil szervezetek segítése, és ha megkérdezünk egy kisebb diáktanácsot, akkor előfordul, hogy még csak nem is hallottak a szövetségről?

— Ez a probléma főként az információáramlás hibájából ered. Többek között ennek a gondnak az orvoslására kezdődött el 2002 óta a megyei diáktanácsok megalapítása. Így, helyben személyesebb a kapcsolat köztük. Az aktív diáktanácsok túlnyomó része tud a MAKOSZ-ról, és bekapcsolódik az országos akciókba.

— Hogyan látod országos szinten az ifjúsági szervezetek jelenlegi helyzetét?

— A diáktanácsok és a megyei szervezetek is dinamikusan fejlődnek. Mindig újra és újra fel kell mérni a helyzetet, és annak alapján tervezni a jövőt. A január-február ilyen időszak, most van egy kis ideje az elnökségnek végiggondolni a különböző stratégiai kérdéseket, és ebből elkészíteni az idei stratégiát.

— Mit jelent számodra szervezeti embernek lenni?

— Egy életforma számomra. Mindig is jobban szerettem táborokat szervezni, mint résztvevőként élvezni azokat. Idővel egyre fontosabb lett, megtaláltam a helyem ezekben a tevékenységekben, sok feladatot, felelősséget vállaltam, de elismerést is kaptam. Sok lehetőségem volt új dolgokat kipróbálni. Mindig mást hoz egy-egy új cél, feladat. Megtanultam, hogy lehetetlen nincs, csak igazán akarni kell, amit szeretnénk.

Kérdezett: Pakot Áron