Március nyolcadika apropóján több háromszéki cukrászdában is meglepték a betérő hölgyeket az Édes ízek Székelyföldről című receptes könyv nemrég megjelent második, bővített kiadásával. Sepsiszentgyörgyön szombat délután a Háromszéki SzalonnaFeszt kísérőrendezvényén beszélt az új kötetről az előszót jegyző Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, illetve Szőcs Ilona, a csernátoni Malomkert Panzió vezetője és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi mestercukrász.
A 2021-ben megjelent első süteményes könyvhöz hasonlóan a Jánossy Alíz gasztronómiai újságíró és Gy. Turoczki Emese szerkesztette második kiadásban szintén a kürtőskalács-fesztivál zsűrijének tagjai osztják meg legkedvesebb édességreceptjeiket, továbbá mindenki saját kürtőskalácsreceptjét is közzétette. A szerzők körét a kézdivásárhelyi Michelin-csillagos mesterszakács, Veres István egészíti ki: ő egy különleges, friss helyi gyümölcsöket, illetve ehető virágokat, elfeledett, de korábban gyakran használt növényeket, „parlagzsombort, tyúkhúrt és kaszanyűgöt” társított egy különleges desszertben, melynek a neve Harmat.
Mint azt Tamás Sándor jelezte, önálló, sütemények és desszertek leírásait összegyűjtő kiadvány alig jelent meg korábban Erdélyben, Székelyföldön, ennek okán is hiánypótló a Kovászna Megye Turizmusáért és a Háromszéki Kulturális Egyesület kiadásában megjelent kötet. A kürtőskalács-fesztivál szakmai zsűrije a közkinccsé tett receptek révén tulajdonképpen térségünk népszerű édességeiből nyújt ízelítőt: van köztük igen régi családi kedvenc, ünnepet, hagyományokat idéző gyors édesség, közkedvelt cukrászsütemény, de a gyergyói örmény konyha ízvilágát megörökítő különlegesség is. Utóbbiak kapcsán a dalauziról és a kókonyáról esett szó, Farkas Ferenc gyermekkora kedvenceit, a ma is kedvelt szavarint, rigójancsit említette, valamint egy maradékmentőnek is alkalmas desszertet, a gyaluforgácsot, melyet körtés öntettel készít.
Szőcs Ilona elmondta, olyan süteményeket válogatott össze a kiadványba, melyek „az örömet, vígságot, a székely nép vendégszeretetét tükrözik” és szülőfalujában, Ürmösön gyakran készítették: tejfölös lepényt, málét, paraszt almás tésztát. A kürtőskalács igazi ízét a felsőcsernátoni asszonyok csepegtették a szívébe, és tőlük tanulta azt is, hogy a paraszt almás rétes lapját olyan vékonyra kell nyújtani, hogy alatta az újságot el lehessen olvasni – fűzte hozzá. Elismerte, örömmel vett részt a közös munkában, „jó érzés volt közösen menteni a nagyszüleinktől örökölt értékeket, hogy azt a következő generációnak továbbadjuk” – fogalmazott.
Az Édes ízek Székelyföldről című gyűjteményt Szőcs Ilona azoknak ajánlja, akik maguk is továbbadnának valamit a következő nemzedékeknek, míg Farkas Ferenc a fiatalok figyelmébe ajánlotta a kiadványt. A cukrászatban megmutatkozó trendek kapcsán megjegyezte, azt tapasztalja, hogy a szakmabeliek egyre inkább visszatérnek a gyökerekhez, bár termékeiket, desszertjeiket modern köntösben tálalják: ismét előtérbe, használatba kerültek a régi alapanyagok, fűszerek és fontossá váltak a természetes hozzávalók.