A főfelügyelő szerint a megyében működő 311 tanintézetben (bölcsődék, óvodák és iskolák) az iroda munkatársai a tanévkezdéstől összesen 520 ellenőrző és megelőző akciót végeztek a hatóság más egységeivel közösen. Az akciók célja, hogy elejét vegyék az iskolakerülésnek, -elhagyásnak, az erőszakos cselekményeknek (verekedések), illetve a kábítószerhasználat visszaszorítása is prioritásnak számít. Munkatársaik ugyanakkor a tanintézetek környékén a közlekedésbiztonságra is odafigyelnek, ellenőrzik, hogy a közlekedési táblák, jelzések a helyükön vannak-e, az arra közlekedők betartják-e a szabályokat, illetve a diákok alkalmazkodnak-e a azokhoz. Utóbbiaknak felkészítőket is tartanak a közlekedésbiztonságról.

Az iskolákban, illetve környékükön elkövetett szabálysértések, bűncselekmények kapcsán a parancsnokhelyettes elmondta, hogy növekedést észleltek a bejelentett bűncselekményeknél, a mostani tanévben 17-ről kaptak bejelentést, míg az előzőben mindössze 12-ről. A többi szabálysértésről nem szolgált adattal.

A bűncselekmények között a leggyakoribb a verbálist követő fizikai erőszak, ám ez általában enyhe tettlegesség, nem lehet testi sértésről beszélni, megrúgják, esetleg megütik egymást egy vita vagy beszólás kapcsán – részletezte. Sajnos, az országosan is széles körben elterjedt iskolai zaklatás Háromszéken is jellemző, hét ilyen esetről érkezett bejelentés.

Újságírói kérdésre Ivașcu kifejtette, hogy a hatóságokhoz akkor jutnak el ezek az információk, ha a diák egy pedagógusnak, iskolapszichológusnak vagy a szülőknek elmondja, majd azok lépnek. A rendőrtiszt szerint jó lenne, ha minden ilyen esetről értesítenék a hatóságokat, arra biztatja azokat, akik ilyesmiről tudnak, ne habozzanak felkeresni a rendőrséget. A zaklatásnak több formája is lehet, és előfordulhat, hogy egyesek ezek közül bűncselekménynek számítanak, így például a fenyegetés – tette hozzá. Ivașcu továbbá emlékeztetett, hogy egy ideje országos szinten működik a „gyerekek telefonja” nevű szolgáltatás. A 116111-es számot tárcsázva szakemberekkel (mások mellet pszichológusokkal) oszthatják meg problémáikat, legyen szó iskolai vagy internetes zaklatásról, tudatmódosító szerek használatáról, családi problémákról.

Ivașcu arról is beszámolt, hogy a tájékoztató, megelőző kiszállásaik során ebben a tanévben 37 olyan diákot azonosítottak a háromszéki iskolákban, akik az úgynevezett veszélyeztetettek csoportjába tartoznak. Náluk nagy az esély arra, hogy rossz társaságba keverednek, iskolakerülőkké vagy -elhagyókká válnak, rászoknak a dohányzásra vagy a tudatmódosító szerek használatára. E fiataloknál általában a családi háttér az egyik ok, a rendezetlen viszonyok, de más szociális okok is állhatnak a háttérben. Huszonnyolc diák esetében tanácsadást biztosítottak, illetve a helyzetükről tájékoztatták a tanintézményt, a tanfelügyelőséget és a szülőket. A kábítószer-fogyasztás kapcsán a rendőrtiszt nem adott egyértelmű választ arra, hogy a jelenség milyen mértékben van jelen a háromszéki oktatási intézményekben, azzal hárítva el az ezt firtató újságírói kérdést, hogy ez a szervezett bűnözés elleni ügyészség hatásköre, annyit viszont megerősített, hogy létezik.

Mintegy következtetésként Ivașcu azt is elmondta, hogy közös fellépésre van szükség az állami rendőrség és helyi hatóságok részéről az iskolai biztonság megerősítése végett. Még mindig sok tanintézet – nagyjából egyharmada – nem rendelkezik biztonsági személyzettel, több helyen hiányoznak a biztonsági kamerák, illetve más, ehhez hasonló hiányosságokat is észleltek.