Három Tenger csúcstalálkozó

2024. április 12., péntek, Belföld

Klaus Iohannis román és Sulyok Tamás magyar államfő is részt vett a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón (Three Seas Initiative – 3SI) tegnap Vilniusban.

  • Sulyok Tamás magyar és Klaus Iohannis román államfő Vilniusban. Fotó: presidency.ro
    Sulyok Tamás magyar és Klaus Iohannis román államfő Vilniusban. Fotó: presidency.ro

A Három Tenger Kezdeményezés célja az észak–déli tengely összekötő infrastruktúrájának javítása volt a mi térségünkben, ami a közúti, vasúti, de a gáz-, villamosenergia-, digitális stb. összeköttetést is jelenti – nyilatkozta Klaus Iohannis a csúcstalálkozó után. Az államfő szerint elég hosszú és nagyon tartalmas megbeszélések voltak, az általa fontosnak tartott témák közül a keleti szárny, azaz a Fekete-tenger és a Balti-tenger közúti és vasúti összekötését említette. Elmondta, hogy a csúcstalálkozó alkalmával már több éve tartanak gazdasági fórumot is, amely ezúttal igazán nagyszabású volt, ezért remélik, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek is előmozdítják a dolgokat. Emlékeztetett, hogy a tavalyi bukaresti csúcstalálkozón a Moldovai Köztársaság és Ukrajna társult részt vevő állam lett, ami a tagsághoz nagyon közeli státusz, és ez minden bizonnyal sokkal jobb közös projekteket tesz lehetővé. Hozzátette: a Három Tenger Kezdeményezésnek vannak stratégiai partnerei is: az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Bizottság, Németország és mostantól Japán; véleménye szerint a dolgok jól alakulnak, egyre nagyobb a globális érdeklődés a kezdeményezés iránt, és ez új együttműködési lehetőségeket nyit meg.

A Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóját és üzleti fórumát évente 13, a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között fekvő ország, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Románia, Görögország és Bulgária részvételével rendezik meg. A cél az együttműködés előmozdítása, elsősorban az energetikai, a közlekedési és a digitális szektorban, illetve új beruházásokat, gazdasági növekedést és energiabiztonságot előmozdító intézkedések elfogadása.

A csúcstalálkozó keretében Klaus Iohannis Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt, és megerősítette: Románia minden fontos vonatkozásban határozottan támogatja Ukrajnát, és elszántan törekszik a regionális összekapcsolhatóság, a határokon átnyúló együttműködés és az energiabiztonság megerősítésére. A megbeszélésen Iohannis elmondta Zelenszkijnek, hogy tavaly az egyik fő célja a román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás tető alá hozása volt; az ukrán államfő megköszönte a támogatást. A felek az ukrán mezőgazdasági termékek romániai tranzitjáról is tárgyaltak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 387
szavazógép
2024-04-12: Közélet - :

Hiánypótló, interaktív múzeum épül az egykori dohánygyárban - Adományozzunk emléktárgyakat az épülő létesítménynek! (Önkormányzati szemle)

Bizonyára sokunk emlékeiben még elevenen élnek a kommunista diktatúra eseményei, amelyek kortársaink, szüleink, nagyszüleink legszebb éveit árnyékolták be. A fiókok mélyén lapuló fényképek, kéziratok vagy akár egy-egy ruhadarab mind-mind a rendszerváltás előtti időszakra emlékeztetnek, arra a korszakra, amelyre ma már múltként tekintünk, viszont jelenünket még mindig behálózza.
2024-04-12: Belföld - :

Harmadszor módosították a betegadót

Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük a betegszabadságuk idején folyósított juttatás után – jelentette ki a tegnapi kormányülés elején a miniszterelnök.