Dr. Fodor István csíkszeredai fül-orr-gégész szakorvos fényképei segítségével a távoli Pápua Új-Guinea sziget lakóinak életébe nyerhettek betekintést mindazok, akik a baróti Tortoma Önképzőkör múlt heti, kedd esti előadásán részt vettek.
Fodor István nem először volt meghívottja az önképzőkörnek, ezúttal is sokan voltak kíváncsiak fényképeire, beszámolójára. Mint elmondta, egy 16 tagú csoporttal tavaly nyáron járt az Ausztráliától északra fekvő szigeten, melynek a jégkorszakban szárazföldi összeköttetése is volt a legkisebb területű kontinenssel, így az élővilágban sok hasonlóság mutatkozik Ausztrália és Pápua Új-Guinea között. Több kengurufaj mindkét helyen megtalálható például. A beszámoló, a képek színessége azonban inkább az ott lakó emberekről szólt, akik, mint elhangzott, ijesztő külsejük ellenére rendkívül barátságosak, közvetlenek. Nem hiába nevezték el Új-Guineának a szigetet, hiszen az emberek valóban hasonlítanak az afrikai Guinea lakóihoz. A pápua szó jelentése: göndör hajú.
A bételdió rágásától majdnem kivétel nélkül piros fogsorú emberek országában a civilizáció még gyermekcipőben jár, a közbiztonság sem mondható jónak, de a lassú fejlődés tetten érhető – tudtuk meg. A nagy kiterjedésű, Romániánál mintegy kétszer nagyobb szigeten a közlekedés nagyobb távon repülővel történik, az úthálózat nagyon fejletlen.
Fodor doktor beszámolt arról, hogy Doha és Manila érintésével 19 órás repülőút után érkeztek meg az ország fővárosába, Port Moresbybe, ahonnan aztán ugyancsak repülővel utaztak a sziget különböző pontjaira. Így a sziget túloldalán fekvő Madangba, majd Gorokába, ahol törzsi fesztiválon vettek részt. Ez az évente megrendezett fesztivál már felkeltette az utazási irodák figyelmét, ilyenkor mintegy száz törzs tagjai jönnek le a hegyekből, hogy együtt mulassanak, valami fergeteges szín- és zajkavalkádban, melyből a baróti közönség is ízelítőt kapott a fénykép-, illetve videofelvételeknek köszönhetően. „Egyébként Pápua Új-Guinea szigetén mintegy 1000–1200 törzs él, köztük eldugottabb helyeken vadabbak is, és nem kevesebb, mint 840 nyelvet beszélnek, de angollal el lehet boldogulni a szigeten” – hangzott el az előadáson. Iskolát, templomot is meglátogattak, és az előadó felidézte egy erdélyi magyar, a tasnádi születésű Bíró Lajos zoológus és néprajzkutató emlékét is, aki 1896 és 1902 között végzett igen értékes megfigyeléseket a szigeten.
Hiába az egyenlítői éghajlatnak tulajdonítható buja növényzet, a pápuák, mint a fotókból kiderült, igencsak rendben tartják környezetüket, a füvet macsétával rendszeresen lenyírják, így a többségében cölöpházak igencsak rendezett környezete köszönt vissza a képekről.
Dr. Fodor István úgy összegzett: a természeti népek közé is, mint amilyenek a pápuák, lassan betör a civilizáció, ám ennek következményeit egyelőre nehéz előre látni.
Böjte Ferenc
