BiogazdálkodásBiodinamika — Bíró Zoltán

2009. február 10., kedd, Gazdakör

A biodinamika a biokultúra ágazata, több mint fél évszázados a múltja, ám nálunk szinte ismeretlen. A biodinamika a biogazdálkodásra jellemző egyéb módszerek és technikák mellett arra is figyel, hogyan hatnak a kozmikus ritmusok és a csillagállások a növényekre és a méhek életére. A megfigyelések eredményeképpen évente kiadják a Maria Thun-féle vetési naptárt.

A kísérlet 1952-ben kezdődött, amikor a szerző tíz napon keresztül retket vetett, és a növények fejlődésében óriási különbséget talált. Kilencévi kísérletezés és tapasztalat alapján tudományosan is közölte: a talajban kozmikus ritmusok válnak aktívvá a művelés nyomán, ezt a magvak érzékelik, így befolyásolják a növény fejlődését. A ritmusok az állatöv csillagképeiből származnak, és a Hold közvetíti azokat a Földre. A Hold a klasszikus elemeket használja hatása közvetítésére: a földvizet, a levegőt (fényt) és a hőt, azaz a tüzet. Mivel az elemek maguk a csillagképekből származnak, amikor a Hold elhalad az állatöv képei előtt, a vetés idejének megfelelően más és más impulzusokat tud közvetíteni, ezt érzékelik a növények.

Tudomásom szerint Romániában nincs olyan gazdálkodó, aki érvényesítené a biodinamikát, az anyaországban viszont sokan és eredményesen alkalmazzák.

A Maria Thun-féle vetési naptár a vetés, a kapálás, a preparátumhasználat és a betakarítás idejére vonatkozó ajánlásokat tartalmaz, és azt kívánja elérni, hogy termesztett növényeink kihasználják a kozmikus sugárzások kedvező hatásait, s jó termésre és magas táplálkozási minőségre számíthassunk.

A továbbiakban ízelítőként az erdőgazdálkodásban és a háztájiban kísérletező gazdálkodóknak a fák és cserjék ajánlott vetésidejét közöljük. Január 24.: hárs és nyír; február 5.: boróka, fekete ribizli, gyertyán; március 8.: kőris, erdeifenyő, boróka, mogyoró; március 19.: kajszi-, őszibarack, szilva, kökény; április 5.: tölgy, alma, juhar, csipkerózsa; június 23.: kőris, cédrus, jegenyefenyő, lucfenyő, galagonya; július 4.: kajszi-, őszibarack; július 30.: kecskefűz, ringló, szelídgesztenye; július 31.: birs, bodza; augusztus 1.: szilva, szelídgesztenye, ringló; augusztus 14.: kőris, alma, mogyoró, berkenye; augusztus 20.: kajszi-, őszibarack; augusztus 21.: vörösfenyő, nyár, kecskefűz, orgona, szil; augusztus 26.: babérmeggy, dió, kecskerágó; szeptember 15.: boróka, fekete ribizli, magnólia, orgona, tuja, szilva; szeptember 17.: jegenyefenyő, lucfenyő, kőris, berkenye; szeptember 23.: vörösfenyő, nyár, kecskefűz, labdarózsa, orgona, nyír.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 428
szavazógép
2009-02-10: Közélet - x:

Földink, egy vargyasi asszony Budapesten — Sylvester Lajos

A vargyasi Szabó Edit főnővér a budapesti Urológiai Klinikán, az Uro-Onkológiai Centrum férfiosztályán. — Mi földiek vagyunk — fogadott a félemeleti folyosó eligazító pultjánál. Amikor később kérdeztem, honnan tudta, hogy Háromszékről jövök, akkor mondta, hogy nem csak a beszédemből következtetett erre, hanem dr. Joós Lajos adjunktus hívta fel a figyelmét, hogy „egy földink érkezik", mert ő ugyan Budapesten született, de minden felmenője háromszéki, a család Kisborosnyóról való, s egyik könyvem hamarabb megérkezett, mint jómagam a klinikára.
2009-02-10: Gazdakör - x:

Milyen a minőségi marhahús? (Húsmarhatartás) — Incze Péter

A marhahústermelők legfőbb törekvése az egyre igényesebb húspiac kielégítése, ebben a vonatkozásban az utóbbi években világszerte számottevő változás következett be. A világ iparilag fejlett és számos, közepesen fejlett országában ugyanis a személyi jövedelmek növekedésével együtt emelkedett a húsfogyasztás s ezen belül nagyobb mértékben a marhahúsfogyasztás aránya.