A szerdai, közel két­órás rendezvény a tizenötödik volt az erdélyi városokban szervezett, Nincs mese című beszélgetőestek sorában. A helyszínt is jellemezve Tamás Sándor megyeitanács-elnök köszöntőjében megjegyezte: a közéleti munkában fontosak az emberi jó kapcsolatok, gördülékenyebbé teszik az együttműködést, ez Háromszéken is érzékelhető. Ez a helyszín nem csupán egy épület, egy intézmény, ez a székelyek nemzeti múzeuma, s mint vélekedett, a Székely Nemzeti Múzeum felújítására lehetünk a legbüszkébbek, ezt az EU támogatásával és jelentős önrésszel sikerült megvalósítani. Felelevenítette, Kelemen Hunornak köszönhető, hogy kulturális minisztersége idején, 41 évnyi bukaresti fogság után sikerült kiszabadítani és hazahozni Gábor Áron egyetlen eredeti ágyúját.
 

Az önkormányzatiság ereje

Az önkormányzatiság kapcsán Kelemen Hunor megjegyezte, a fejlődés példaértékű és látványos Háromszéken, a megyében és Sepsiszentgyörgyön egyaránt látszik a stratégiai gondolkodás eredménye. Antal Árpád szerint a fejlődéshez az önkormányzati vezetők közötti összhang megteremtése a legfontosabb, mert az összevisszaságban – a fővárosi káoszra utalt – kell eredményt elérni. „Sepsiszentgyörgy nekem a világ közepe” – tette hozzá, megjegyezve, próbálják úgy vezetni, mintha egy városállam lenne. Egész Székelyföldön azok a települések fejlődtek jobban, ahol hosszú távra terveztek, s eközben az önkormányzatok nagyon sokat köszönhetnek az RMDSZ-nek. Szerinte az emberek azért bíznak az önkormányzatokban, mert közel vannak hozzájuk. Leggyengébbek gazdasági téren, legnagyobb mértékben pedig a közösségépítésben tudnak eredményt elérni, ez a legfontosabb számukra – tette hozzá. Nagyon fontosnak tartotta, hogy minden közszolgáltatás maradjon önkormányzati tulajdonban, ennek kapcsán kiemelte: a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat 80–100 olyan embernek is munkalehetőséget biztosít, akik nehezen jutnak munkahelyekhez, és az ő gyermekeik, mintegy háromszázötvenen, azt látják reggelente, hogy édesapjuk felkel öt órakor és elmegy dolgozni, ez szerinte mindennél fontosabb.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere

Közigazgatási reform

Beszéltek a várható közigazgatási reformról is, egy rossz változtatást 2011-ben ugyan meg tudtak akadályozni, de ez a kérdés 2025-ben újra terítéken lesz. Antal Árpád úgy fogalmazott, a jelenlegi közigazgatási rendszer ezer sebből vérzik, ám egy új a következő fél évszázadra meghatározza majd az erdélyi magyarság sorsát, s ha a rendszer rossz irányba mozdul el, az életveszélyes, tragikus lehet.

Az alkotmány szerint megyéknek továbbra is létezniük kell, de az alkotmány azt már nem határozza meg, hogy hány megyének kell lennie – pontosított Kelemen Hunor. Más közigazgatási egységek létrehozásához így alkotmánymódosításra lenne szükség, ám a romániai politikusok ettől félnek. Lehet akár nyolc megye is, ez azt jelenti, hogy „az erdélyi magyarság – nem csak a székelység – politikai értelemben teljesen kiszolgáltatottá válik, ezt követné egy közigazgatási értelemben vett kiszolgáltatottság is, és a vége az, ami a mečiari közigazgatási reform után történt Szlovákiában, ami drámai, mert a történtek után a felvidéki magyarok nem tudtak talpra állni politikai közösségként”. Ez óriási veszélyt jelent az itteni magyar közösség számára, ezt csak egy erős parlamenti képviselettel lehet majd megakadályozni, ezért a június 9-i önkormányzati és EP-választások a parlamenti választások főpróbájának is tekinthetők, ha ez jól sikerül, akkor a decemberi bemutatónak is kell sikerülnie, a közigazgatási átszervezésnél az RMDSZ meghatározó tényezőként lehet majd jelen, magyarázta Kelemen Hunor. Az erdélyi magyarság számára elfogadható közigazgatási reform csak erős bukaresti parlamenti képviselettel lehetséges, a romániai közigazgatási rendszer átalakításába Brüsszel sem fog beleszólni.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke

Régiók Európája

Az EU kapcsán Kelemen Hunor azt is rögzítette, tagsága során Románia befizetett mintegy 30 milliárd eurót és visszakapott 92 milliárdot, érezhető a növekedés, ám mindezért cserébe piacot adtunk, emellett számosan külföldre mentek dolgozni. Érzékelhető az elégedetlenség, a csalódottság – az őshonos kisebbségek védelmét illetően is –, viszont a polgárok zöme a bürokráciával, illetve az Európai Bizottsággal elégedetlen. A föderalista és a szuverenista tábor ütközése jól érzékelhető, ebből egy harmadik rendszer jelenthet kiutat: a régiók Európája egy együttműködő és megerősödött Közép-Európával. Változásra van szükség, amikor az európai polgárok kérik vissza a bürokratáktól Európát, igazuk van, tette hozzá Kelemen Hunor.

Azt is elmondta továbbá, hogy az orosz–ukrán háború tekintetében álláspontja változatlan: békepárti, jó lenne kimaradni a háborúból, ez nem jelenti azt, hogy az oroszok vagy Putyin pártján állna, Oroszország ugyanis az agresszor. Ő maga az élet pártján áll, már 2014-ben kifogásolta, hogy Kijev korlátozza az ott élő magyarok és románok oktatási jogait, ki is tiltották ezért Ukrajnából. Amikor diákokkal találkozik, mindig a kötelező sorkatonai szolgálatról kérdezik, Kelemen Hunor most is elmondta: ellenzi azt.

Láthatatlan rendszer látható arcokkal

Miért más a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), mint az eddigi szélsőséges pártok? E kérdésre Antal Árpád egy „közös ismerős”, a sepsiszentgyörgyi születésű Dan Tanasă példájával válaszolt, aki, amikor 15 évvel ezelőtt még Madridban élt, mindig gyorsabban értesült arról, ami egy-egy székelyföldi településen történik, mint az azt vezető polgármester. Dan Tanasă „egy láthatatlan rendszer látható arca”, mostanra ugyanis vele és a hozzá hasonlókkal láthatóvá vált a mélyállam. Antal Árpád hangsúlyozta: „nekünk nem a románok az ellenségeink, nekünk nem a román állam az ellenségünk, de a román mélyállamnak vannak olyan részei, amelyek egy homogén, ortodox, román Romániát képzelnek el, és ebben a rendszerben mi egy kavics vagyunk, ami zavarja őket”. Ennek a tíz, tizenöt éve még láthatatlan rendszernek, magyarázta, korábban csak egy-egy arcát láttuk – mint Dan Tanasă vagy az Úzvölgyében öt évvel ezelőtt megjelent társai –, ám ez most felszínre jött az AUR révén. Ma az AUR sepsiszentgyörgyi jelöltjei szinte kizárólag nyugállományban lévő belügyi, titkosszolgálati alkalmazottak, világosan látszik, hogy a román mélyállamot képviselik, és felszínre hozták az egész rendszert, ezért veszélyes – érvelt.

Veszélyes szélsőségesek

Kelemen Hunor szerint korábban a szélsőséges pártoktól – Nagy-Románia és Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR) – a kormánypártok többé-kevésbé elhatárolódtak, az EU- és a NATO-csatlakozás előtt elszigetelték őket. Az AUR egy olyan időszakban jött felszínre, „amikor rengeteg a dühös ember”, nagy a társadalmi elégedetlenség, ezt kihasználja, és visszanyúl a legionárius ideológiához. Ők ezt nyíltan felvállalják, ennek egyik fontos eleme a magyar- és idegenellenesség, a szélsőséges nacionalizmus. Az emberek kevésbé éberek, eközben pedig a veszély megmaradt, csupán a veszélyérzet szűnt meg. Ezt kolozsvári példával támasztotta alá, miszerint az AUR ottani polgármesterjelöltje felszámolná a magyar iskolákat, ráadásul ehhez magyar emberek szavazatát is kéri, ilyent sem a Nagy-Románia Párt, sem Funarék nem tettek. Mi több, folytatta, az igazságszolgáltatást használják ellenünk, azt a maguk oldalára próbálják állítani a nyelvhasználat és a szimbólumok terén. „Nem merném azt mondani az igazságszolgáltatásról, hogy átállt, de vannak olyan bírák, akik nekik kedvező döntéseket hoznak, és vannak olyan bírák, akik nem hoznak nekik kedvező döntéseket.” Az AUR ma egyértelműen azt a célt fogalmazza meg, hogy közigazgatásban, parlamentben, politikai intézményekben elég volt a magyarokból; és ezt nem lehet nem komolyan venni. Ez ma egy élő veszély, miközben mindez korábban csak parlamenti, retorikai szinten volt érzékelhető – hangsúlyozta. Antal Árpád is megerősítette: az a legveszélyesebb, hogy az igazságszolgáltatást használják ellenünk, annak idején Vadim Tudorék és Funarék nem perelték be a székelyföldi önkormányzatokat, de most csak a sepsiszentgyörgyi városházának 50–60 pere van Dan Tanasăval, és azok nyolcvan százalékát elveszíti.

Mint e kérdésben összegeztek, a szélsőségesek ellen egyetlen gyógyszer létezik: minél több magyar szavazat. Voksolásra bátorítottak végül, hangsúlyozva, szó sincs „nemzethalálról”, az 1,2 milliós erdélyi magyarság nagyon erős közösséget jelent, amelyet – erőteljesebb kulturális perspektívával – a továbbiakban is életerős közösségként lehet megtartani.