Beke Csongor, az egyesület által létrehozott, Sepsiszentgyörgyön működő TeleTár ügyvezetője, a szervezőcsapat tagja lapunk megkeresésére elmondta: a koronavírus-járvány első évében szervezték meg először a kiállítást, ám az akkori szabályok miatt zárt körben zajlott a TeleTárban, ezért arra úgy tekintenek, mint a nulladik alkalom. Hivatalosan a nagyközönség számára elérhető formában, rendhagyó helyszínen, az egykori dohánygyárban harmadjára kerítenek sort a kiállításra idén.

A korábbi években is úgy állították össze a programot, hogy az interaktív tárlat mellett tudományos előadások, különleges, csemegének számító események is helyet kapjanak. Az idei rendezvényen külön hangsúlyt fektetnek a tavalyi év két magyar Nobel-díjas kitüntetettje, Karikó Katalin és Krausz Ferenc munkásságára. A rendezvény egyik kiemelt programpontja egy panelbeszélgetés, amely keretében Fejér Szilárd vegyészkutató és Pető Mária fizikus a két kutató munkásságát ismerteti, illetve bemutatják, elemzik azt a teljesítményt, eredményeket, amelyek nyomán valaki a Nobel-díj kitüntetettje lehet. A csütörtök délután negyed hattól zajló beszélgetés moderátora Erdély András újságíró. A meghívottak minél közérthetőbben igyekeznek elmagyarázni a közönségnek, mit is jelent ez a két Nobel-díj, milyen értéket képviselnek, illetve milyen hatással volt a két kutató munkássága a tudományos élet általuk képviselt területeire.

Beke Csongor elmondta, nagyon nehéz volt megtalálni, hogy kik azok, akik beszélni tudnak a két kitüntetett munkásságáról, megvalósításairól. Karikó Katalin neve ismertté vált a koronavírus-elleni oltás kapcsán, de itt is van egy tévhit, hiszen nem magát a vakcinát találta fel. Karikó Katalin egy új oltási módszert fedezett fel, aminek számtalan előnye van. Krausz Ferenc esetében sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen egy olyan kézzelfoghatatlan, egyszerű ember számára érthetetlen területen tett felfedezést, amit laikusoknak nehéz elmagyarázni, nemcsak magát a tudományos áttörést, de annak gyakorlati jelentőségét is. Karikó Katalin és amerikai kutatótársa, Drew Weissman az mRNS-hez kötődő és a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztését lehetővé tevő felfedezéseiért nyerte el a tudományos világ legismertebb kitüntetésének fiziológiai és orvosi díját. Krausz Ferenc két kutató, Pierre Agostoni és Anne L’Huillier társaságában az attoszekundumos fizika területének a megalapításáért és az elektronok megfigyeléséért. A panelbeszélgetést ugyanakkor az is több mint indokolttá teszi, hogy „nem minden nap” kapnak magyarok vagy magyar származásúak Nobel-díjat, az pedig különösen ritka, hogy egy évben ketten is kiérdemeljék a kitüntetést – magyarázta Beke Csongor. Az ügyvezető emlékeztetett: magyar származású személy korábban 2004-ben részesült a kitüntetésben, Herskó Ferenc, aki a kémiai Nobel-díjat vehette át megosztva két tudóstársával, azt megelőzően pedig Kertész Imrét tüntették ki 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal.

Beke Csongor továbbá elmondta: a panelbeszélgetést újabb izgalmas események követik, elsőként a Székely Mikó Kollégium hetedikes diákjainak vonalkövető, illetve akadálykerülő robotjait ismerhetik meg a kiállításra látogatók, majd az MCC Kiválósági Központjának a Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a Székely Mikó Kollégium diákjaiból álló Neptune csapat által alkotott műholdmodellt mutatják be.

Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy az idei rendezvényükkel egy időben indítják támogatási kampányukat, melynek lényege, hogy az érdekeltek négy magyar feltalálóról elnevezett bankó megvételével segíthetik az egyesület gyűjteményében található telekommunikációs, hangtechnikai, videotechnikai vagy számítástechnikai eszközök felújítását. A Puskás Tivadarról, Korda Dezsőről, Goldmark Péter Károlyról és Neumann Jánosról elnevezett bankók által 5, 10, 50, illetve 100 lejjel lehet hozzájárulni egy-egy készülék helyreállításához.