Magyarország az orosz–ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott tegnapi budapesti sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, jelenleg mintegy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben. Magyarország azon nem túl nagy számú államok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország. Légtérrendészeti feladatokat is ellát, Szlovákia, Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban is. Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja – szögezte le Orbán Viktor.
A magyar kormányfő azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia: nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa – fogalmazott. Ezért Magyarország a tegnapi tárgyaláson világossá tette, nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a magyar helyzetértelmezésből fakadó észszerű döntésektől, a többi tagállam által osztott és szorgalmazott döntések. Kiemelte: Magyarország megkapta Jens Stoltenbergtől a kért garanciákat arra, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet.
Emlékeztetett, a legutóbbi magyarországi EP-választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és béke kérdése volt. A magyar polgárok arra adtak mandátumot, hogy Magyarország a NATO területén kívüli katonai akcióban ne vegyen részt – közölte. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára. Szerinte a NATO dokumentumai világossá teszik, hogy a szövetség területén kívüli bármilyen akcióban történő részvétel csak önkéntes lehet. Magyarország a 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, a NATO pedig a főtitkáron keresztül tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki akarja használni azt a mozgásteret, amelyet a szövetség alapszabályai biztosítanak számára – mondta.
A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Budapesten, miután tárgyalt a magyar miniszterelnökkel. Az Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatón a főtitkár elmondta: a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján arra számít, a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében. Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a csúcson hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is vállalnak a katonai támogatásra. Ugyanakkor jelezte: a magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és ezt az álláspontot elfogadja.
Kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg hangsúlyozta: nem NATO-kötelezettség, hogy minden műveletben, tevékenységben részt kell venni, mindaddig, ameddig minden, a washingtoni szerződésben foglalt, kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségnek egy tagország megfelel. Jens Stoltenberg azt mondta, Magyarország mindig nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben.
