Búcsú Kónya Évától

2024. június 19., szerda, Közélet

Amikor huszonnyolc évvel ezelőtt egy szerkesztőségi szobában először találkoztam Éva nénivel, még nem gondolhattam, hogy évtizedeken át összeköt majd bennünket közös kedvencünk, a Cimbora tervezése-szerkesztése.

Akkor, zöldfülű tanoncként örvendtem csupán, hogy része lehetek ennek az izgalmas munkának, egy kamaszlap szerkesztésének, hogy együtt gondolkodhatom vele, velük, hogy maguk közé engedtek, Kónya Ádi bácsi is ott volt Forró László akkori főszerkesztő és Gajzágó Márton kiadó mellett. Bölcs és halk szavú jelenlétével azóta sok mindenre megtanított, nemcsak szakmát, hanem világlátást, nyitottságot, emberséget, türelmet és kitartást is próbáltam ellesni tőle. A mi cimborás univerzumunkban nem volt pihenőpont, megnyugvás, a jövő évi megjelenésben soha nem lehettünk biztosak, de a Konsza Samu utcai ház szobájában vagy teraszán beszélgetve mindvégig eltörpültek a lapkiadás körüli anyagi gondok, a létbizonytalanság, mert a lényegről esett szó, legtöbbször, hogy miről szóljon a következő szám. Kezdetben ilyenkor szerre kerültek le a könyvek a polcokról, megsárgult lapúak is, és hamar rájöttünk, hogy egyszerűbb a szkennert odavinni, mint három zsák könyvet, a havi Barangoló-illusztrációkat átcipelni a szerkesztőségbe.

Hogy kije (volt) Kónya Éva a Cimborának, azt mi páran, mai szerkesztői már egy ideje pontosan tudjuk. A figyelemzavarossá digitalizálódott világban szinte hihetetlen, hogy egy kamaszlap rovata negyedszázad után is a legszínesebb, legfrissebb, mindenki kedvence tudott maradni. Hogy bármennyire is gyorsan változik körülöttünk minden, létezik az a hang, amely érvényességéből mit sem veszít, megszólítja a gyerekeket, bevonja, mert a sok helyről összeboronált tudnivalókat gazdagon illusztrálva, röviden, de pontosan adja vissza. Miközben több ízben is átgyúrtuk a lapot, „fiatalítottuk”, alakítgattuk a szerkezetét, elhagytunk rovatokat és újakat indítottunk, egyvalami mindig biztos volt: a Barangolóhoz nem nyúlunk, az úgy tökéletes, ahogy van. Néhány éve már időnként felvetette, hogy ideje lenne abbahagynia, de nem lehetett, hiszen mi, a maradók még nem tudtuk megfejteni ennek a színes kaleidoszkópnak a titkát, amelyet több mint kétszáz lapszámon át csiszolt érdekesebbnél érdekesebb témák közt barangolva, azzal a tudással, amely csak a lényeglátók sajátja: kevés szóval sokat mondani. Mostanáig ő volt az, micsoda ellentmondás, aki a legrégebb része a szerkesztőségnek, és mégis legfiatalabb mindannyiunk közül, az ős-fiatal, a lényeglátó.

Új időszámítás kezdődik a Cimbora életében, de sokáig segít még Éva néni féltő tekintete, meleg mosolya, elfogadó bölcsessége, amely nélkül ma nem is létezhetne ez a lap. Pótolni hogyan is próbálnánk, amit tehetünk, folytatjuk a feldolgozását, és honlapunkon elérhetővé tesszük azt a nagyon gazdag és nagy tudásanyagot, amelyet hasábjainkon hátrahagyott.

Farkas Kinga

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 207
szavazógép
2024-06-19: Közélet - Nagy B. Sándor:

Élet és művészet egységét hirdeti a Vízcsűr Galéria

„Szeretném kifejezni a köszönetemet azért, hogy ezt a csűrt a képzőművészek és az önök segítségével olyan formában is tudjuk működtetni, amiről azt hiszem, hogy a dédapám is így álmodhatta meg” – mondta elöljáróban a házigazda Ferenczi Zoltán Sámuel mérnök, a Vízcsűrnek elnevezett árkosi csűrgaléria tulajdonosa Éltes Barna szobrászművész Élet-tér című kiállításának szombat délutáni megnyitóján.
2024-06-19: Közélet - Fekete Réka:

Bemutatták Kinda István könyvét (Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken II.)

A 2017-ben megjelent, harminc hagyományos népi mesterség leírását tartalmazó kötet folytatásaként újabb húsz mesterség ismertetőjét állította össze Kinda István néprajzkutató, a kutatómunka nyomán elkészült könyvet a múlt héten mutatták be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A Kovászna Megyei Művelődési Központ kiadásában megjelent, korabeli és jelenkori fotókkal illusztrált kiadvány egyfajta leltára a kihalófélben lévő évszázados mesterségbeli tudásnak, valamint lenyomata annak, ami és ahogyan még él napjainkban.