A több mint tízéves kutatómunkát értékelte köszöntőbeszédében Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, aki rávilágított: az iparosodás, a tömegtermelés a sírásója a hagyományos népi mesterségeknek. Kiemelte, a hagyományosnak tekintett foglalkozások mellett napjainkban megjelennek olyan szokások, tevékenységek, amelyek hagyományossá válnak, mint például a vőfélykedés, és ezek is jogosan helyet kapnak Kinda István könyvében. Az intézményvezető kitért arra, a városon újra meghonosodott vásárok jó alkalmat kínálnak a termelőknek, hogy helyzetbe kerüljenek, megmutathassák portékáikat, és ezek az események bővítik a felvevőpiacot, amiért érdemes folytatni az adott mesterséget.

Összetett munkáról, sikeres vállalkozásról van szó – hangsúlyozta Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat vezetője elmondta, Kinda István két kötetében kihalófélben lévő mesterségek jelenkori lenyomata köszön vissza, de az újraélesztés, a továbbadás is fontos szerepet játszik ebben a történetben. Huszonnégy, egyenként tizenkét-tizenöt perces néprajzi dokumentumfilm is készült, amelyek magyar, román és angol feliratozással megtekinthetőek a www.mestersegek.ro honlapon. Nemcsak a szakmának szóló tudományos munkáról, hanem olvasmányos kiadványról van szó, arról, mi volt és mi van ma, kik voltak a régi mesterek, miben voltak jók, mit lehet ebből ma átmenteni – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Létezik egy másik jövő? – tette fel a kérdést Imreh István, a kiadványt kiadó Kovászna Mgyei Művelődési Központ vezetője. A választ ő maga fogalmazta meg: életre kell kelteni a régiek kihasználatlan tudását, megmenteni azt és az élet sok területén, akár turisztikai szempontból is kihasználni. Ezt egy műhelyhálózat létrehozásával látná megvalósulni, ebben az önkormányzatoknak is szerepe lenne, hogy a településükön egykor jól működő mesterségeket életre keltsék – mondotta.

A népi mesterségek jelenkori gyakorlásáról, az újkori körülményekhez igazodó változásokról Kinda István, a kötet szerzője elmondta, a régi szokásokat, az eszközhasználatot, a különböző termékek hagyományos előállítását a mai helyzetben rögzítette, előfordult, hogy a mester műhelyében műanyag hulladékot látott vagy elektromosan működő gépet a kézzel meghajtható helyett, de ez is történelem, a mindennapok része. Kétszáz évvel ezelőtt közel százötven féle mesterséget tartottak nyilván Háromszéken, jelenleg jobbára csak arról az ötvenről tudnak, amit sikerült Kinda Istvánnak a Hagyományos mesterségek Háromszéken és Erdővidéken két kötetében bemutatni. Nem számbeli leltárt kívánt készíteni, hanem a tudás, az eljárások leírását vállalta, arra volt kíváncsi, ma hogyan művelik a hagyományos mesterségeket új körülmények és új igények között – mondta a szerző.

Az öt fejezetre osztott kötetben az Isten mindig kirendelte cím alatt a gyűjtögetést, zsákmányolást, erdőlést, favágást, a halászatot, horgászatot, vadfogást, vadászatot mutatja be Kinda István. A szakma választott engem című fejezetben a kútásást, kútfúrást, kéményseprő mesterséget, a meszelést, szobafestést, a borbély és fodrász szakmát írja le, az Olyan legyen, ami a valóság! című fejezetben a lakatosság, bádogosság, bicska- és késkészítés, esztergályosság, szappanfőzés, gyertyakészítés mikéntjébe vezet be, Az anyagnak lelke van fejezetcím alatt a csipkekészítéstől a kötélverésig, gyékénymunkától a forgácskalapig, üveggyártástól a gyöngyfűzésig kíséri az olvasót, A lélek húrjain című fejezetben a hangszerkészítés, zenészek és muzsikusok, vőfélyek és ceremóniamesterek világába kalauzol.

A kötet szakmai lektora Borsos J. Gyöngyi és Szőcs Levente volt, a képfeldolgozás Vargyasi Levente munkája, borító- és kiadványterv: Tusa Nóra. A vetítéssel egybekötött könyvbemutatón háromszéki és erdővidéki dalokat adtak elő István Ildikó és barátai. A kötet megvásárolható a Kovászna Megyei Művelődési Központ sepsiszentgyörgyi székházában.