Kézdivásárhelyen június 5-én nyílt meg a magyarországi ASzakkör programhoz csatlakozó foglalkozássorozat 2023–2024-es évadát lezáró kiállítás a Gábor Áron Szakképző Líceum aulájában. A szakköri programba a határon túli közösségek már 2021-től (a program indulásától kezdve) bekapcsolódtak.
Az ASzakkör keretében a Kárpát-medencében immáron több mint két és fél ezer szakköri tevékenység működik Magyarország kormányának támogatásával, aktív szerepet vállalva a településeken a közösségépítésben, a helyi identitás erősítésében, valamint ráirányítva a figyelmet értékeinkre és hagyományainkra.
A kézdivásárhelyi kiállításon három szakköri közösség alkotásaiból láthattak ízelítőt az érdeklődők: bútorfestés, békés megyei hímzés és makramé. Ezen tevékenységek tavaly októbertől mostanáig heti rendszerességgel zajlottak. A kiállítást Lestyán Ildikó, a bútorfestő szakkör vezetője nyitotta meg, köszöntötte a jelenlévőket – Bereczki Kingát, az ASzakkör regionális vezetőjét, Dimény Attila múzeumvezetőt, dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármestert, Finna Istvánt, a kiállításnak helyet adó intézmény igazgatóját, és Dávid Sándort, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökét. A szakkörvezető elmondása szerint a zabolai és martonfalvi mennyezeti kazetták festése közben nagy örömét lelte a csoport az alkotói munkában. Szenvedéllyel dolgoztak mindvégig, és ehhez nagyban hozzájárult a két szakmai irányító, Kovács Ilona és Dénes Mária, akik jelen pillanatban is tovább képezik magukat. A közösségformálás, mely egyik célja a programnak, ennél a szakkörnél – melynek tagjai Vargha Enikő, André Tünde, Kozma Erzsébet, Bartók Erzsébet, Bandi Kinga, Kacsó Éva, Vargha Erzsébet és Györbiró Ibolya – teljesen spontánul alakult ki, jókedvvel és motiváltan munkálkodtak, és már a jövőbeli elképzeléseiket fontolgatják.
A makramézási tevékenységet Kis Emese szakkörvezető foglalta össze. Elmondta, hogy az előző években elkezdett nemezelő, mézespogácsa-készítő és bútorfestő szakkör után ebben a tanévben a makramé készítésével folytatták a Bod Péter Tanítóképző három diákjával – Füstös Orsolya Noémivel, Majlát Ivett Rebekával, Tóth Renátával – és a Zöld Nap Egyesület egyik külföldi önkéntesével, Sinem Tosunnal. A bogozás mesterségét Bagoly Erzsébet hagyományápoló népművész szakmai irányításával sajátították el, aki végtelen türelemmel magyarázta el akár többször is a cseppet sem könnyű technikákat.
A hímző szakkör tevékenységéről Fésüs Hilda csoportvezető beszélt, aki háláját fejezte ki, hogy pályázat alapján hozzájuthattak a Békés megyei mintakincshez, és gyönyörű munkákat tudtak megvalósítani. A hímzést generációról generációra megújulni képes önmegvalósító, nyugtató tevékenységként jellemezte. Szakmai vezetőjük Sylveszter Ibolya, akinek irányításával Veress Zita Katalin, Váncsa Csilla és Demeter Judita hagyományokból ihletett korszerű darabokat varr. A hímző szakkör azt vallja: ,,Aki kézzel dolgozik, az kézműves, aki kézzel és ésszel, az mester, aki kézzel, ésszel és szívvel, az művész.’’
A kiállítás egy ideig még megtekinthető az aulában.
Hodor Enikő
