Egy hét szünet után a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány ismét berendezkedett a Benedek-mezőn, a korábbi gyermektábor után ezúttal a 16 éven felüli ifjaknak és felnőtteknek szervezték a Nyári Kaláka Kézműves- és Alkotótábort.
Az évről évre kilátogató krónikás tavaly írta, hogy ismételten szembesülnie kell az ismerős arcokkal, hisz a legtöbb táborozó visszatérő vendég, igazi Guzsalyas-nemzedék, mely a játszóházként indult, majd tevékenységét a Míves Házban folytató szervezet körül kialakult. És cseperedik már a második, sőt, harmadik Guzsalyas-generáció is, hisz a kézművesek gyerekeiket, unokáikat is a népi mesterségek felé fordítják. Ez így van most is, de azért felbukkannak új arcok is.
Zsúfolásig megtelt a tábor, aki nem fér a szálláson, lakókocsiban vagy sátorban húzza meg magát, egy híján százan vannak – tájékoztatott a táborvezető, Tóth B. Tinka. És sok a gyerek is, ezúttal tizenkilencen ugrabugrálnak Benkő Éva körül, aki mesén innen, éneken túl játékosan bevezeti őket a kézművességbe, belecsippentve a nagyok alapanyagaiba. Sőt, tegnap pitét is sütöttek a fazekasok korábban kiégetett termékeiben.
Nemezelés
És folyik a komoly munka a műhelyekben. A terasz első felében hagyományosan a bőrművesek tevékenykednek Szász Judit csíkdánfalvi kézművesmester vezetésével. A tucatnyi tanoncból ketten már 19 éve járnak ide, de két idén avatott táborozó is akad. Festik, szabják, varrják, díszítik a bőrt, az idei téma a nagy tároló; táska, hátizsák, szatyor, szerszámtáska készül, sőt, „böngyikegombos” szatyrot is láttunk. Szinte magától működik a műhely – jegyezte meg Szász Judit.
A terasz hátsó részét ezúttal is a Máté-Szentkirályi Imola irányításával dolgozó fazekasok foglalják el. Pörög a korong, sárosak a kezek, s egyre szaporodnak a félkész termékek a polcokon. Az idei téma az idő. Készül falióra, golyós naptár, de ezenkívül ki-ki szabadon választva bármilyen cseréptárgyat korongozhat, díszíthet, edényt, tálat, csészét, kancsót, vázát. Volt, aki viccel ütötte el a megszabott témát: idejében legyünk meg.
A pavilon egyik felében a tűzzománcosok működnek, őket ezúttal is Csókási Katalin Nóra szegedi zománcműves szaktanár irányítja. Elmondta, visszajáró tanoncai vannak, akik hat, nyolc, tíz, akár tizenöt éve ezt a műhelyt választják. Önállóan dolgoznak, minimális segítségre szorulnak, a technikák mindenikét magabiztosan művelik, a festőzománctól az ötvöszománcig mindent alkalmaznak. Idén nincs megszabott téma, az ékszerektől a használati tárgyakig minden készül.
A pavilon másik felét a Tóth B. Tinka által irányított kosárfonók népesítik be. Kör alakú, ovális és négyszög formájú kosarakat fonnak, a tapasztaltabbak falapra rögzített tárolóládákat, sőt, bútordarabokat is készítenek.
Tűzzománcosok
A sátorban ezúttal is a nemezelők működnek Kolozsi Ildikó vezetésével. Hagyományos technikával hagyományos mintavilágú darabok formálódnak, de különböző technikákkal ötvözött modernebbek is. Vannak itt takarók, párnák, lábbelik, ruhadarabok, táskák, még régészeti leletanyagot idéző mintával is.
A kis tó partján harmadik éve Vass Endre szegedi mester ütötte fel kovácsműhelyét. A kezdők egyszerű tárgyakat, szeget, piszkavasat kalapálnak, a tapasztaltabbak már komoly kést is kovácsolnak.
A táborban készült munkák mind megtekinthetők a szombaton este nyolckor a nagy sátorban nyíló kiállításon, melyre szeretettel várnak nem csak barátokat, hozzátartozókat, hanem a szélesebb közönséget is – mondotta Tóth B. Tinka.
