Szili Katalin rámutatott: amíg az Európai Unió nem vállalja fel ezt a kérdést, addig demokráciadeficit állapotában van. Mint fogalmazott, „a kisebbségek ma az Európai Unió árnyékában vannak”, és kiemelte, ő különválasztaná a függetlenségi törekvéseket és a nemzeti kisebbségek autonómiatörekvéseit. A posztszocialista országok esetében, ha kiejtik azt a szót, hogy autonómia, mindenki az elszakadásra gondol a 20. századi történések alapján – jegyezte meg.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja arról beszélt, hogy azt tapasztalta, az Európa Tanácsban mindenről szó van, de a nemzeti kisebbségekről alig. Ezért döntöttek úgy, hogy az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről jelentést fogalmaznak meg, amit 2014-ben a parlamenti közgyűlés elfogadott. Értékelése szerint ezzel a kollektív jogok jogosságát sikerült elfogadtatni egy európai közeggel.

Európát a nemzeti kisebbségek helyzete szempontjából három részre lehet osztani: van a nyugat-európai rész, ahol működő autonómiák vannak, vannak a volt szocialista országok, ahol lehet beszélni erről a témáról, de sok minden az elmúlt harminc évben nem történt, és van a volt szovjet köztársaságok területe, ahol a nemzetiségek témája mellé általában kalasnyikovok és bombák kerülnek – mondta Kalmár Ferenc, aki az országhatáron belüli önrendelkezés legmagasabb fokaként definiálta az autonómiát, mely nélkül a kulturális örökséget és gondolkodásmódot nem lehet megőrizni. A miniszteri különmegbízott úgy látja, a Patrióták Európáért frakciónak jelentős szerepe lesz ennek a témának a napirenden tartásában.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a Kalmár Ferenc által összeállított jelentés pontosan megfogalmazta, hogy az Európai Tanács tagállamainak milyen kritériumokat kell betartaniuk. Ha ez valóban így történik, akkor a közigazgatási átalakítások asszimilációs célokra nem lesznek használhatók – mutatott rá.