Az autonómia ügyében nem talált a szó — nyilatkoznak a magyar vezetők
Szombat délelőtt a kovásznai protokollvillában Traian Băsescu államfő a Kovászna és Hargita megyei rendőrség és hírszerző szolgálat vezetőivel, majd prefektusaival és alprefektusaival egy-egy órás eszmecserét folytatott, délután pedig több mint öt órán át tárgyalt a két megye tanácselnökeivel és a városok, municípiumok polgármestereivel gazdasági kérdésekről és az autonómiáról.
Az elnökkel való találkozás előtt Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester újságíróknak elmondta: ámbár Traian Băsescu államfő hazugoknak nevezte a székelyföldi magyar politikusokat, elfogadták meghívását, és eljöttek, hogy személyesen ismertessék vele Székelyföld lakóinak óhajait, kérelmeit. Antal Árpád hangsúlyozta: „Székelyföldön mi itthon vagyunk, Traian Băsescu pedig vendégünk, s mivel úriemberek vagyunk, román fordításban fogjuk átadni neki azt a tízpontos petíciót, amelyet egy hete mintegy hatezer ember fogadott el Sepsiszentgyörgyön." Antal azt is hozzátette: „Az államfő tudomására hozzuk, soha nem mondunk le Székelyföld autonómiájáról. Ezt a mandátumot kaptuk a lakosságtól és az RMDSZ-től. Tehát mi meg szeretnénk beszélni Traian Băsescu államfővel a petíció mind a tíz pontját, illetve az e vidékre vonatkozó gazdasági és politikai kérdéseket is." Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke elmondta, hogy az államfő kérésére elhozták a két megye fejlesztési projektjeit, amelyekre a kormány igen kevés pénzt juttatott költségvetés-tervezetében. „Ezért úgy gondoljuk, hogy a Boc-kormány másodrangú állampolgárokként kezeli a két megye lakosságát" — mondta Borboly. Tamás Sándor is elégedetlen a megyének leosztandó pénzzel, így az államfőnek elhozta Székelyföld román és magyar nyelvű térképét, hogy jelölje meg rajta, melyik megyei utat javítsák meg a Boc-kormány által jóváhagyott költségvetésből. Tamás szerint a kormány Kovászna megyének csupán annyi pénzt óhajt juttatni útjavításra, amelyből alig öt kilométer megyei utat lehet megjavítani a 267-ből, Hargita megyében pedig 15-öt a 850-ből.
Traian Băsescu látogatása végén a protokollvillában sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta: a megyeitanács-elnökökkel és a polgármesterekkel két alapvető kérdésről tárgyalt: a gazdaságról és az autonómiáról. Érintőlegesen szóba került a székelyföldi megyék Moldova köztársaságbeli állampolgárokkal való betelepítésének kérdése is, amelyet Tamás Sándor megyeitanács-elnök vetett fel, de amint az államfő elmondta: „Tamás Sándor megyeitanács-elnök úr félelmei alaptalanok, így e ponton hamar túl is léptünk." A két megye gazdasági helyzetéről az államfő kifejtette: bár meg van győződve, hogy ezzel semmi újat nem mond, véleménye szerint azért nem volt megfelelő ütemű a gazdasági fejlődés, mert errefelé kevés befektető jött, és a jelenlegi válságban a lemaradás veszélyezteti az itt élő lakosság gazdasági stabilitását. Ez egyébként nem csak Kovászna és Hargita megyére jellemző, hanem a többi megyére is, ahol magas a munkanélküliség. A megyeitanács-elnökök és a polgármesterek elmondták, hogy a közlekedési, iskolai, környezetvédelmi és turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó projekteket prioritásként kell kezelni, és szükségük van a kormány támogatására. Az elnök felvállalta a helyi és központi hatóságok közötti közvetítői szerepet, így már egyeztetett is az illetékes miniszterekkel, és e hét végén Radu Berceanu közlekedési miniszter, Vasile Blaga regionális fejlesztési miniszter és Elena Udrea turisztikai miniszter Hargita megyébe látogat, ahol találkoznak a két megye vezetőivel, hogy az előkészített projektekről és ezek támogatási lehetőségeiről beszéljenek. Hasonló szándékkal jövő héten az egészségügyi és környezetvédelmi miniszter is eljön Székelyföldre. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy kivitelezési tervekre, és nem megvalósíthatósági tanulmányokra van szükség, mert utóbbiak még messze állnak attól, hogy bármelyik miniszter jóváhagyja finanszírozásukat.
Az autonómiával kapcsolatosan Traian Băsescu megismételte Budapesten tett kijelentését, miszerint Székelyföldnek soha nem lesz területi autonómiája. A jelen levő újságíróknak az elnök felolvasta az alkotmány 1. és 152. cikkelyét. Mint mondta: az 1. cikkely szerint Románia oszthatatlan, az alkotmány 152. cikkelye szerint pedig az 1. cikkelyt nem lehet megváltoztatni. Újságírói kérdésre az elnök azt is elmondta: bár kézhez kapta az egyházak által szervezett sepsiszentgyörgyi tiltakozó gyűlésen megfogalmazott tízpontos petíciót, budapesti nyilatkozatát nem fogja visszavonni, és bocsánatot sem fog kérni, hiszen ő csak alkotmányos kötelességét teljesítette. Azt is kifejtette, hogy ő is az autonómia híve, de ő és általában a román politikusok ezt decentralizációnak vagy helyi autonómiának nevezik, nem pedig területi autonómiának, amiről a székelyföldi magyar politikusok beszélnek. Az egyik magyar újságíró felvetésére, miszerint az autonómia biztosításával nem változnának meg az ország határai, csak az adminisztráció, az elnök azt mondta: ezt csak organikus törvénnyel lehetne megoldani, nem pedig referendummal, de azt is a parlament kétharmados többségének kellene megszavaznia, s nem hiszi, hogy ez valaha lehetséges lesz. Băsescu megismételte másfél évvel ezelőtti kijelentését, miszerint a magyar anyanyelvű gyermekeknek az elemi iskolában úgy kell tanulniuk a románt, mint egy idegen nyelvet.
Traian Băsescu fenntartotta az etnikai tisztogatással kapcsolatos korábbi állításait is. Csak akkor vonja vissza kijelentéseit, ha azt tapasztalja, hogy a helyi közigazgatásban, pontosabban a sepsiszentgyörgyi városházán legalább egy irodaigazgató román nemzetiségű lesz — mondotta. Retorikusan tette fel a kérdést: vajon egyetlen román sem méltó arra, hogy irodavezetőnek nevezzék ki egy olyan településen, ahol magyar nemzetiségű a polgármester? Az államfő úgy véli, az etnikai tisztogatás megtörtént, ezt letagadni nem tisztességes.
A székelyföldi önkormányzati vezetők úgy értékelték, konkrét eredményekkel zárult az államfővel folytatott megbeszélés. „Megegyeztünk Traian Băsescu államelnökkel arról, hogy az autonómia fontos. Számítottunk arra, hogy a területi autonómiát korábbi kijelentéseivel összhangban ellenezni fogja, azonban ő is egyetértett a közigazgatási autonómia kiszélesítésével. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az államelnök a szubszidiaritás elvének mentén támogatja a helyi autonómiát" — nyilatkozta Tamás Sándor tanácselnök. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője a tárgyalás legnagyobb eredményének könyvelte el, hogy sikerült az államelnököt meggyőzniük arról: a szegényes költségvetés nem szolgálja Székelyföld érdekeit. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, az államelnök sok területen nyitott a székelység felé. „Ha megtörténik a beígért infrastrukturális támogatás, régi adósságát törleszti a román állam. Az államelnökkel egyetértettünk abban, hogy az elmúlt hetek nyilatkozatai felborzolták a kedélyeket, és hogy szükség van partnerségre a magyar közösség képviselőivel. Reméljük, hogy az elkövetkező hetek döntései megerősítik az elhangzottakat" — nyilatkozta Antal.
Az autonómiával kapcsolatban a helyi vezetők Băsescu érvére reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, és felsorolja ezek hatáskörét.
