Kisgyörgy Zoltán előadás közben
Kányádi Sándor A kökösi hídon című versét is idézte Kisgyörgy Zoltán helytörténész, lapunk munkatársa péntek este a Bod Péter Megyei Könyvtárban A háromszéki harangok és Gábor Áron című előadásában, melyet a magyar szabadságharc és a háromszéki önvédelmi harc 160. évfordulója alkalmából szervezett múltidéző rendezvénysorozat keretében tartott.
Mintegy háromszáz műkincs értékű harang szól ma megyénk templomaiban, még azután is, hogy ágyúöntés céljából az önvédelmi harc idején, de az első világháború alatt is megtizedelték a harangállományt — mondotta Kisgyörgy Zoltán, aki a tőle megszokott élénk stílusú, ismeretterjesztő s egyben szórakoztató, aforizmákkal fűszerezett előadást tartott. Gábor Áron kérő szavára 313 harangot gyűjtöttek be a székely székek, közülük legtöbbel Háromszék, szám szerint 125-tel járult hozzá a fegyverkezéshez. Legrégebbi harangunk a szotyori református templom tornyában ma is szól, igaz, csak ünnepekkor. Az 1426-ban öntött harangot az Olt vizébe süllyesztették az utolsó tatárbetöréskor, s véletlenül került felszínre, szintúgy, mint az 1531-ből származó maksai, melyet Rákiné kútjába rejtettek. Az előadó kitért arra is, a néphagyomány szerint mit is „mondanak" a harangok. Például Kökösben a református kezdi: „Nin-csen pénz! Nin-csen pénz!" Erre az unitáriusoké válaszol mély hangján: „A bank-ban van! A bank-ban van!" Végül az ortodox harangcsengők sikítják: „Lop-juk el! Lop-juk el!" A harangoknak ipartörténeti, vallási, nemzetiségi és még politikai vonatkozásaik is vannak. Utóbbira példa a dálnoki iskolacsengő, melyet a két világháború között „a székelyföldi elnemzetlenített románoknak" küldtek ajándék gyanánt. Kisgyörgy Zoltán, aki id. Haszmann Pál ösztönzésére kezdte el kutatni a harangokat, egykor minden toronyba felmászott, sok helyen a galambpiszok alól tárta fel a mintákat, elmondta, sok háromszéki harang hirdeti feliratában: A villámokat szétoszlatom, a felhőket szétszaggatom, az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom.
