A múlt évhez hasonlóan a román kormány újból sürgősségi kormányrendelettel szabná meg, hogy az önkormányzatok mire költhetnek, olyan formában, mint az a tavalyi év utolsó negyedében történt. A kormány az egyre növekvő költségvetési hiányt próbálja így csökkenteni, egy ilyen intézkedés azonban egyrészt ellehetetleníti az önkormányzatokat, másrészt pedig működő cégeket juttathat csődbe.
Megköti az önkormányzatok kezét a kormány, megismétlődik az a forgatókönyv, ami 2023-ban is zajlott. Kézdivásárhely polgármestere, Bokor Tibor szerint valójában sokkal rosszabb lesz a helyzet, mint tavaly. „Átolvastam a tervezetet, és ha abban a formában marad, akkor a múlt évihez képest sokkal durvább megszorítások érkeznek. Kifizetéseket és munkálatokat kell leállítanunk, ellehetetlenítenek ismét. Olyan beruházásaink vannak, hogy még az önrészt sem fizettük ki, ezzel pedig meg is gátolnak benne. Innen indul el a dominóhatás: mi nem fizetünk, a dolgozó cégek hoppon maradnak, a kisebbek akár csődbe is jutnak. Ismét egy meggondolatlan, rossz döntés előtt állunk. Azt mondják, hogy a tőlünk elvett összeg a tartalékalapba kerül. Az egy dolog, hogy most sincs pénzünk, de hátha lesz? Kerek egy hónapja várunk egy bukaresti aláírásra, hogy a kincstárból az uniós pályázatok finanszírozására felvehessük a kölcsönt, eddig válasz nélkül. Nemhogy segítenének, hogy kilábaljunk az anyagi nehézségekből, sőt, inkább a sírgödrünket ássák” – panaszolta a céhes város elöljárója. Úgy vélekedik: ebben a helyzetben csak a multik tudnak megélni, a helyi vállalkozásokat tönkreteszik.
Antal Emőke városmenedzser elmondta: jó pár héttel ezelőtt tették le az elszámolást a gázhálózat bővítésére, csak ebben az egy esetben 15 millió lejről van szó. „Gyakorlatilag nekünk mintegy 30 millió lejjel tartozik összesen az állam a gázvezetéses munkálatokra. A cég elvégezte azt, amit kellett, gyakorlatilag meghitelezte a román államot. Megvásárolta a szükséges anyagot, fizette az alkalmazottakat, és június közepétől várja, hogy megkapja a pénzét” – magyarázta a városmenedzser.
A kormány egyébként azt reméli, hogy a tervezett megszorításokkal mintegy kétmilliárd euró – 10 milliárd lej – körüli összeget spórol meg. Ez azonban csepp a tengerben, ugyanis a július végéig felhalmozott államadósság már 60 milliárd lejre rúg, és független szakértők úgy vélik, hogy év végéig eléri a 140 milliárdot, vagyis a hazai bruttó össztermék 6–7 százalékát. Ez a duplája annak, amit az Európai Bizottság célként meghatározott; az sem kizárt, hogy a választásokkal járó túlköltekezés miatt a hiány még jobban hízni fog. A megszorítások egyébként tiszavirág-életűek, hiszen 2025 januárjától feloldják majd a tiltást, így az intézkedés eredménye annyi, hogy a kifizetések a következő esztendő költségvetési elszámolásában jelennek majd meg.
