Év elején a községgazdákIvóvizet Bükszádnak — Szekeres Attila

2009. február 19., csütörtök, Közélet

Az országút mentén kicserélték már a vízvezetéket

Sepsibükszád polgármestere, Bács Márton Csaba elsőbbséget élvező tervnek tekinti az ivóvízhálózat felújítását, a vízminőség javítását, ugyanakkor a szennyvízcsatorna-hálózat befejezését, továbbá a tisztítóállomás felszerelését. A községházát is bővíteni igyekeznek, mivel jelen körülmények között szűkösen férnek, nehézkes az ügyfélfogadás. Továbbá az utcák korszerűsítésére is készülnek pályázni.

— Milyen évet zártak?

— Pénzügyileg jónak mondható a tavalyi év. Nagyrészt kormánypénzekből gazdálkodtunk. Az iskola mögötti területen megépítettük a tormatermet, mely a tél folyamán megkezdte működését. Délelőtt az iskola használja, délutáni program is van. Pénteken Kelemen Ida aerobikedzést tart külön gyerekeknek, külön felnőtteknek. Kedden és csütörtökön az ifjak rendelkezésére áll, lehet pingpongozni, testet gyúrni. Sikerült felújítanunk egy régi épületet, a volt bikaistállót. Ezt már saját forrásból. Alul konferenciatermet alakítottunk ki, fent öt vendégszobát, ezeket még nem rendeztük be, de idei terveink közé tartozik. A vidéki infrastruktúra-fejlesztésre a 7-es kormányrendelettel kiírt program keretében a csatornahálózat nagy része megépült. Mivel a kormány nem biztosította az anyagi fedezetet, a munkálat leállt. Eddig mintegy negyedét kaptuk meg a szerződött összegnek, így jócskán tartozunk a kivitelezőnek. Idén kellene folytatnunk a csatornahálózat lefektetését, továbbá a tisztítóállomást és az átemelő pumpákat kell még elkészítenünk. Reméljük, hogy a kormány most már megadja a tartozást, és a többi szereződött munkálatra is folyósítja a pénzt.

— Panaszok voltak az ivóvízhálózatra, főleg nyáron…

Bács Márton Csaba: — A régi vezetékek miatt, de mióta 2004-ben leváltunk Málnás községtől, kicseréltük az országút mentén a fővezetéket. Ez egymillió lejes költséget jelentett. Emellett a leginkább megrongálódott szakaszokat, például a Lüget és a Kodra utcában, kicseréltük, hátravan még a Gáspár és a Borvíz utca, valamint a Középszeg. A vezetéket már megvásároltuk. Idén az ivóvízhálózat felújítása és egy új forrás befogása az elsőrendű teendő, ugyanis nem elég a vízhozam. Jónak ígérkező megoldást találtunk minőségi ivóvízellátásra: egy hét kilométerre levő forrást fogunk be. Távol van, s nehéz terepen kell áthozni, és miután az erdőrészt visszaszolgáltattuk az örökösöknek, meg kellett szereznünk a tulajdonos beleegyezését, azt meg is kaptuk. A topográfiai felmérés elkészült, folyamatban a kivitelezési terv elkészítése. Ezt az 577-es kormányhatározat vidéki útjavításra és vízellátásra kiírt programja keretében szeretnénk megvalósítani.

— A faluvégen zúgolódnak, hogy nincs mindig ivóvizük, s néha zavaros a vezetékes víz…

— Ezt szeretnénk most kiküszöbölni, egyrészt a vezetékcserével, másrészt az említett új forrás befogásával. Az önkormányzat is zúgolódhatna, mert van, aki évek óta nem fizetett vízdíjat. Sepsibükszádon 2004 óta 60 banis, úgynevezett karbantartási díjat kell fizetni. Tehát fogyasztástól függetlenül egy személynek havonta ennyit kell befizetnie illeték gyanánt, azaz egy személynek egy évben 7 lej 20 banit. Ez nem sok, de vannak, akik évek óta nem fizették be, s az elmaradásra a program büntetőkamatot számol. Egyesek elégedetlenkedtek, hogy miért kell a vízért fizetniük. Még akkor is kell, ha néha nincs víz, vagy ha az néha zavaros. Ez helyi illeték számba megy, két fél évben kell fizetni. Ha nem, az adósság kamatozik. A számvevőszék is kötelez erre.

— Régi óhaja az új községnek, hogy megfelelő székháza legyen. Van-e már konkrét tervük?

— Sajnos, érint az a rendelet, miszerint az el nem költött pénzeket vissza kell juttatni az államkasszába. Ugyanis a tavaly év vége felé kaptunk székházbővítés céljára 100 000 lejt. Rövid volt az idő, tervünk nem volt, a közbeszerzési eljárás is hosszas, úgy gondoltuk, idén kezdjük el a munkálatot. De ez meghiúsult. Nem mondunk le a székházról, mert szinte lehetetlen működnünk a jelenlegi körülmények között. A tetőteret szeretnénk beépíteni, mivel nem tudtunk a helyi szövetkezettel dűlőre jutni, hogy megvásároljuk az amúgy általuk bérbe adott épületet, mely kitűnő lenne számunkra. A pénz meglett volna rá, s ha minden kötél szakad, most is meg tudnánk vásárolni, de a vezetőség nem hajlandó eladni. Az a lehetőségünk maradt, hogy jelenlegi székhelyünk tetőterét beépítsük.

— Eróziós gondokkal is küszködtek…

— A Tóbérc nevű községi legelő közepén keletkezett egy óriási kráter. A felszíni vizek megbomlasztották a homokos talajt. Még 2005-ben elkészítettük a megvalósíthatósági tanulmányt, azt leadtuk a mezőgazdasági minisztériumba, mely felvállalta a munkálatot, de eddig még a kivitelezési terv sem készült el. Sajnos, az erózió egyre jobban terjed.

— A földmozgásnál tartva, az országút mentén a lakókat zavarja a nehézgépjármű-forgalom. Ennek megfékezésén gondolkodtak-e?

— Igen, hiszen a főút menti házakban minden zörög, ha a kamionok százassal végigszáguldanak a falun.

— Pedig elég sokszor áll ott a radar…

— Amíg a radar ott áll, csendesebben közlekednek, aztán már nem. Most már álló sebességmérőt fogunk felszerelni. Szerződésünk van a kolozsvári szakcéggel, most folyik az engedélyeztetés. Egyelőre egy készüléket állítunk oda.

— Uniós követelmény a szeméttelepek felszámolása. Sepsibükszád hogyan oldja ezt meg?

— Idén erre sort kell kerítenünk, az egyedüli engedélyezett, sepsiszentgyörgyi szeméttárolóba kell vinnünk a bükszádi hulladékot. A helybeli Salubriserv cég gyűjti a szemetet, most a szállítást is meg kell oldania, tehát költségnövelésre lehet számítani. Csak háztartási hulladékot fognak elszállítani.

— Visszaálltak-e a Csomád—Bálványos Kistérségi Társulásba?

— 2004-ben Sepsibükszád visszaállt, úgymond fizikailag, jogilag még nem. A régi alapszabályban Málnás község falujaként lettünk az egyesület tagjává. Ám önálló községgé váltunk. Kétszeri próbálkozásunkat a prefektúra visszautasította. Ennek ellenére aktív tagnak tekintjük magunkat, minden egyes közgyűlésen jelen vagyunk, igaz, tagsági díjat nem fizettünk, mert jogilag így nem lehetséges. De ott akarunk lenni, s amikor ezt lehet majd törvényesíteni, megtesszük.

— Milyen haszonnal jár a tagság?

— Ha nem fizettünk, nem is kaphattunk. A csíki településeken, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Lázárfalván történt előrelépés: tanösvény kiépítése, madárfigyelők felállítása, borvízforrások rendbetétele. Reméljük, hogy hamarosan sikerül jogilag is visszaállnunk, s mi is felmutathatunk valamit.

— A regionális operatív program keretében a vidékfejlesztési, szociális, kulturálisörökség- és természetvédelmi fejezetre egyes községek már benyújtottak pályázatot, mások most készülnek erre. Sepsibükszád pályázik-e?

— Igen. Az utcák aszfaltozására és a sáncok kiépítésére a megvalósíthatósági tanulmány elkészült, ez lenne az infrastrukturális összetevő. Pályázunk a művelődési ház felújítására, mely a kulturális komponens. Még a szociális témát kell megtalálnunk. Ennek összeállításában segítséget ígért Klárik László megyemenedzser. Márciusban le szeretnénk adni a pályázatot.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1338
szavazógép
2009-02-19: Múltidéző - x:

Plugor Sándor grafikáihoz (részlet) — Láng Gusztáv

A XVIII. század műértőinek és -bírálóinak volt két kedvelt meghatározása: ,,a költészet beszélő festészet", szólt az egyik: ,,a festészet néma költészet", így a másik. Ha most komoly hangon, az igazságnak kijáró főhajtással idézem őket, nem közhelyek rehabilitálásának szándékával — akinek egy teremtő művész munkái láttán közhelyek jutnak eszébe, jobban teszi, ha pirul és hallgat —, hanem mert megfogalmazzák azt az élményt, melyet Plugor Sándor grafikái beszédes némasággal példáznak: költészet és rajzolat, szó és látvány ősi, lényegi rokonságát.
2009-02-19: Közélet - x:

A válság nem riaszt vissza (Beszélgetés Ádám Attila Péter zabolai polgármesterrel) — Bodor János

Zabola polgármestere, Ádám Attila Péter immár ötödik mandátumánál tart, 1992-óta az RMDSZ színeiben minden helyhatósági választást megnyert. Az elmúlt 17 év alatt sok tapasztalatot szerzett, tudja, hogy szűkebb költségvetésből miként lehet igazgatni a nagy községet. Amint beszélgetésünk elején mondta: ,,gazdasági válság van, de az önkormányzat ettől nem riad vissza, takarékosan megyünk előre, és a legfontosabb tennivalókat elvégezzük, hogy a község lakói minél kevesebbet érezzenek a krízisből".