A régiós devizák folytatódó mélyrepülése miatt már nem csak a nemzeti kormányok, hanem az Európai Bizottság is aggódik; Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nem szokványos piaci beavatkozást kért a forint védelmében, az orosz és a lengyel illetékesek pedig közölték, hogy készek megvédeni valutáikat az erős leértékelődésekkel szemben.
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse aggodalmát fejezte ki az árfolyamok változékonysága miatt a lebegő árfolyamrendszerrel rendelkező EU-tagországokban, és hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a hatóságok olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek fokozhatják e problémákat az eleve ideges piacokon.
Ugyancsak aggodalommal szólt a kelet-európai bankok helyzetéről, különös tekintettel néhány, az EU-val szomszédos ország, azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország, valamint az uniós tag Románia pénzintézeteire. Brüsszel jelezte, kész segíteni ezeknek az államoknak, jóllehet, más típusú támogatásra számíthatnak az EU-n belül lévők, mint az unión kívüliek.
Gyurcsány Ferenc szerint az euróövezeti és az euróövezeten kívüli országok kormányainak közösen kellene megszerezniük az Európai Unió támogatását egy százmilliárd eurós bankmentő csomaghoz. Hozzátette: a külföldi kormányok felelősséggel tartoznak bankjaik leányvállalataiért.
Németországban úgy próbálnak segítséget nyújtani a bankoknak, hogy az ország háború utáni történetében először ismét lehetővé teszik a bankok államosítását. A pénzügyi piac stabilizálását célzó törvény most jóváhagyott tervezete szerint azonban pénzintézetek államosítása, illetve részvényeik kisajátítása csakis legutolsó válságellenes eszközként jöhet szóba. A kormány szándéka szerint az érintett bankokat, illetve pénzintézeteket ismét magánkézbe kell visszaadni, mihelyt helyzetüket tartósan sikerül stabilizálni. A részvénytulajdonosokat az esetleges államosítás során kártalanítják, s ezen túlmenően biztosítják számukra azt a jogot, hogy a szanálás után a részvényeket visszavásárolhatják.
A közép-kelet-európai bankok magas kockázata miatt a bankpapírok szinte valamennyi régiós tőzsdén gyengültek, de az OTP veszített leginkább értékéből. Vélhetően egy alapkezelő szabadult meg egyszerre kétmillió OTP-részvényétől, így a bankpapír a hétfői gyászos, tíz százalékot meghaladó gyengülés után újabb 12 százalékkal zuhant. A tőzsdei hangulat általában is borús, a befektetői kedven csak a javuló kilátások segíthetnének, ám az Ifo német gazdaságkutató intézet évente négyszer kiadott, átfogó világgazdasági hangulatmutatója ismét erősen romlott. A jelenlegi helyzetet a 92 ország több mint ezer megkérdezett szakértője olyan rossznak ítélte, mint korábban soha.
A borús kilátásokat a reálgazdaságból érkező negatív hírek támasztják alá, a General Motors amerikai járműgyártó bejelentette, hogy elbocsát világszerte 47 000 alkalmazottat, és további 16,6 milliárd dolláros állami segítséget kér. A létszámcsökkentés 26 000 dolgozót az Egyesült Államokon kívül érintene, legfőképpen az Opel németországi gyáraiban aggódhatnak a munkavállalók. Ha a konszern nem kapja meg a kormányzati segítséget, akkor március végére fizetésképtelenné válhat.
Hétfőtől áll a Volkswagen pozsonyi üzeme is, a gyár szinte az összes alkalmazottját február 25-ig kényszerszabadságra küldte.
