A cseh képviselőház tegnap jóváhagyta a lisszaboni szerződést. A ratifikációs folyamat azonban csak azután fejeződik be, miután a dokumentumot a szenátus is jóváhagyja, és az államfő aláírja.
A 200 tagú parlamenti alsóházban a lisszaboni szerződést 125 honatya támogatta. Miután rendkívüli horderejű, tehát a cseh alkotmányt is érintő nemzetközi szerződésről van szó, a hatályos szabályok szerint elfogadásához háromötödös többségre, azaz 120 igen szavazatra volt szükség. A képviselőház egy kiegészítő határozatot is elfogadott, amely szerint a dokumentum nem alkalmazható visszamenőlegesen, s ennek alapján nem változtathatóak meg a II. világháború után Csehországban kialakult vagyonjogi viszonyok.
Az Európai Unió új működési szabályzatát megfogalmazó lisszaboni szerződés már hónapok óta megosztja a cseh politikát és a társadalmat is. A kormányzó Polgári Demokratikus Párt egy része, hasonlóan az ellenzéki kommunistákhoz, attól tart, hogy a szerződés megnyirbálja Csehország nemzeti szuverenitását, egyesek szerint lehetőséget teremt a Benes-dekrétumok felülvizsgálatára is. Ennek megelőzésére került napirendre a kiegészítő határozati javaslat, amelyre a szavazáskor összesen 185 képviselő mondott igent. Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának javaslata, hogy a szerződésről folyó vitát szakítsák meg, s a dokumentumról népszavazás döntsön, nem került szavazásra.
A cseh parlament felsőháza, a szenátus február 10-én áprilisra halasztotta a döntést a lisszaboni szerződésről. A polgári demokrata szenátorok azt szeretnék, előbb a parlament fogadjon el egy olyan törvényt, amely pontosan rögzítené, hogy a cseh kormány milyen jogköröket adhat át Brüsszelnek. A javaslat szerint minden ilyen jogkörátadást előbb a parlament két házának kellene jóváhagynia.
Václav Klaus államfő a lisszaboni szerződést határozottan elutasítja. A prágai sajtó szerint ezért egyáltalán nem biztos, hogy a dokumentumot ― ha az megkapja a szenátus támogatását is ― az elnök aláírja.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt, valamint a két kisebb koalíciós párt ― a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt és a Zöldek Pártja ― támogatta a szerződést.
Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország az utolsó, amelynek parlamentje még nem foglalt állást a lisszaboni szerződés ügyében. A dokumentumot eddig 25 tagállam parlamentje ratifikálta, míg Írország népszavazáson elutasította; Németországban az alkotmánybíróság elé utalták, Lengyelországban pedig az államfő még nem írta alá a szerződést. Várható, hogy az ír népszavazást még idén megismétlik.
