A kézdivásárhelyi református temetőben található 1956-os kopjafánál a helybeli és vidéki diákság is méltóképpen megünnepelte tegnap az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóját. Alkalomhoz illő beszédek, szavalatok és dalok hangzottak el, és a Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium diákjai egy, a forradalomhoz kötődő rövid színdarabot is bemutattak.
Az ünnepségen a Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, a Bod Péter Tanítóképző, a Turóczi Mózes Általános Iskola és a kézdiszentléleki Apor István-iskola diákjai is jelen voltak, képviseltette magát Kézdivásárhely önkormányzata és helyi tanácsa, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete, valamint a Kézdiszéki Székely Tanács is.
A népes hallgatóság előtt először Bartos Károly iskolalelkész osztotta meg gondolatait, amelyek egyaránt kapcsolódtak a mindennapjainkhoz, a forradalom eszméjéhez, a magyar nemzethez, anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz. „Nemcsak a testünket kell életben tartani, hanem a nemzettestet is” – hangsúlyozta, hozzátéve, ez utóbbinak is szüksége van egészséges földre és csapadékra. Az egészséges föld az a működő kultúra, a tápláló csapadék pedig a nemzet önfeláldozó tagjainak a vére, magyarázta. „Ha így nézzük, akkor bőségesen volt csapadék a történelmünkben” – példálózott, felsorolva azokat a történelmi mozzanatokat – köztük az ’56-os eseményeket is –, amikor a nemzet vére hullt a szabadságért, az anyanyelvért és kultúránkért.
A diákok részéről Opra Hunor Levente XI. A osztályos tanuló mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva: a múltunkkal, elődeinkkel való szembenézés napja október 23-a, és ez a nap arra kötelez mindannyiunkat, hogy soha ne feledjük: saját történelmünket tisztelni, múltunk értékeit megőrizni, rendbe tenni egyéni és nemzeti kötelességünk. Ezt üzenik az 1956-os hősök is, ezért harcoltak, és csak így élhet tovább, tisztán és igazán emlékük és szellemiségük – emelte ki a diák. „A mai nap legfontosabb célja tehát ez: találkozni és megérteni az előttünk járók, a múlt üzenetét. Minden üldözöttét: papokét, családapákét, feleségekét, gyerekekét és idősekét, nők és férfiak üzenetét, megérteni a mártírhalált, a szenvedettek üzenetét és az égig kiáltó jajveszékelését. Fontos, hogy mi elismerjük szenvedésüket, tiszteljük példaértékű tetteiket. Igen, mert 1956 a magyar csoda 12 napja volt. Ez a 12 nap kifejezte a magyar nép szabadságvágyát, nemzeti érzelmeit és az igazság iránti tiszteletét” – mondotta a diákszónok.
Az ünnepség során Szőcs Kriszta Lilla énekelt, Istók Kriszta szavalt, a kollégium IX. A osztályos diákjai pedig egy 1956-os tematikájú darabból adtak elő részletet. Az ünnepség a kegyelet koszorúinak elhelyezésével ért véget. Kézdivásárhelyen este fél hétkor a kézdivásárhelyi középiskolások fáklyás felvonuláson vettek részt a város főterén, majd a nap zárásaként a Nagy Mózes Főgimnázium diákjai ünnepi műsort mutattak be a Vigadóban.
