Nagy D. István
Külön varázsa lehet annak, ha az ember egy párhuzamos világban, a valóságtól alaposan elszakadva él. Ott ő a magányos, mindenekfelett tisztességes, patyolattiszta szívű hős, pár hűséges követője pedig a nagybetűs igazság megkérdőjelezhetetlen pajzshordozója, a hős őrzője, védelmezője. Valahol ezek a gondolatok ötlenek az ember eszébe, miközben a mostanság állítása szerint a székelyföldi románság politikai mételyektől, romlottságtól mentes parlamenti képviseletére készülő, Háromszékről független jelöltként csatába induló Mihai Tîrnoveanut, illetve elvbarátait, támogatóit hallgatja.
Az úzvölgyi temetőgyalázásról vagy épp sepsiszentgyörgyi „identitáserősítő”, illetve „románságot védelmező” fellépései révén hírhedtté vált brassói illetőségű úriember legalább akkora mestere a realitással köszönőviszonyban sem álló kijelentéseknek, mint az ordas hazugságoknak. Nem mellékesen harcostársai sem maradnak el sokban tőle, sőt, esetenként mintha felül is múlnák a mestert. Az eredmény pedig magáért beszél: a megmosolyogtató állításoktól, a halálosan komolyan (és vélhetőleg meggyőződéssel) tálalt, túlzásoktól, torzításoktól hemzsegő kijelentéseken keresztül a hajmeresztő uszításig minden fellelhető mondandójukban. Ennek fő szólamai nyilván a szerintük elnyomott, kizsákmányolt, perifériára szorított, nemzeti öntudatában veszélyeztetett székelyföldi románság elkeserítő helyzete, illetve az örök ármánykodó, az ország szétszakítására csak más aljasságok mellett törekvő RMDSZ.
A helyenként szürreálisba forduló szellemi sziporkákból kedden hallhattunk egy jó csokorra valót Sepsiszentgyörgyön. Megtudhattuk egyebek mellett, hogy Tîrnoveanu és társai békés szándékkal vonulnak évről évre az úzvölgyi temetőbe, ahol dehogy is rongálnak, dehogy is piszkálódnak ők, csak méltón emlékeznek a hősökre. Sepsiszentgyörgyre is csak a kényszer hozza őket, mert itt bizony komoly gondok vannak az alkotmányos renddel, a törvények betartásával, s muszáj nekik jönni, mert az itt élő románoknak bizony elkel más vidékeken élő testvéreik támogatása. Szerintük azt is ideje lenne már mindenkinek megértenie, hogy nekik semmi bajuk a „magyar nemzetiségű román állampolgárokkal”, ők csak az „autonomista”, a térség fejlődését alattomos módon és szándékosan gátoló, mindent is elmagyarosítani akaró, Orbán Viktor politikáját, terveit végrehajtó, a székelyföldi magyarokat félrevezető, sőt, a Székelyföldet Magyarországhoz csatolni készülő RMDSZ garázdálkodását nem tűrhetik. Ellenük minden eszközzel harcolniuk kell, mert a román politikai alakulatok nem teszik, sőt, fecserésznek a szövetséggel a hatalom megtartása érdekében. És a sor hosszasan folytatódott.
Az elhangzottak sokak számára kísértetiesen ismerősen hangozhatnak, a román szélsőjobbtól nem először hallunk ilyeneket. Ami viszont döbbenetessé teszi az egészet, hogy miközben a legvadabb valótlanságokat szajkózzák, egész közösségeket pocskondiáznak, sértegetnek, támadnak, Tîrnoveanu és követői saját magukra ártatlan áldozatként tekintenek. Olyan hősként, akik a nemzetek közötti megbékélésért és az igazságért, igazságosságért küzdenek, és közben kénytelenek elviselni a szent harcuktól rettegő magyar politikusok őket illető hazugságait, lejáratását.
Mihai Tîrnoveanu a sepsiszentgyörgyi tájékoztatón. Fotó: Albert Levente
