A nagyvárosi egyetemekre került fiatalok képe szülővárosuk erősségeiről és gyenge pontjairól, az önkéntesmozgalom, a közösségi összefogás, összetartozás megléte, igénye, működése, a fiatalok részvétele a lakhelyüket érintő döntéshozatalban, a külföldről való hazatérés motivációja – többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Domokos Géza Egyesület szervezte Ipszilonosok és a valóság – Gyorsuló nemzedékek a változó világnak című kerekasztal-beszélgetés Sepsiszentgyörgyön.
A fórum meghívottai voltak Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet volt elnöke (2017–2023), Kelemen Szilárd, a Háromszéki Ífjúsági Tanács 2017 és 2024 közötti elnöke, akik vezető tisztségeiket megelőzően is aktívan részt vettek különböző ifjúsági szervezetek munkájában, valamint Karácsony Zsolt, a fiatal vállalkozók támogatására megalakult Junior Business Club elnöke, aki tizenöt éve dolgozik e téren. A beszélgetést e sorok írója, a sepsiszentgyörgyi Domokos Géza Egyesület elnöke vezette.
Kelemen Szilárd szerint Sepsiszentgyörgy családias, biztonságos település, ugyanakkor gazdasági vonzereje növelése érdekében folyamatosan kell nyitottságán javítania a helyi munkaerőnek, egyénnek, munkaadónak egyaránt. Szerinte a város egyik gyenge pontja, hogy a magas fogyasztói árakhoz képest ötvenezres lakosságának vásárlóereje alacsony. Oltean Csongor meglátásában Szentgyörgy „jól kinéző város”, családbarát település, gyengeségei közé sorolható, hogy kevés vállalkozó hoz gazdasági értéket a városnak, hiányoznak a gazdaságot fellendítő programok. A város, de Székelyföld szintjén is akadályt jelent a fejlődés útjában a ragaszkodás az öröklött szokásokhoz, gondolkodásmódhoz. A fiatalok nem látják az anyagi jólét mögött álló munka mennyiségét, és a könnyen megszerzett pénzről álmodnak.
Karácsony Zsolt úgy véli, kiváló, biztonságos, mozgalmas városban él, csak az a kérdés, hogy vajon mindenki számára élhető-e anyagi szempontból Sepsiszentgyörgy, legalábbis a művelődési események látogatása vonatkozásában. Azt tapasztalta a statisztikák alapján, hogy a város rengeteg értelmiségi fiatalt veszített, akiket vissza lehetne hozni programok, lehetőségek biztosítása révén. Szerinte erős gazdaságot kell felépíteni, illetve a fiatal vállalkozókat helyben megtartani.
Közösségi munkának tekinthető a kezdeményező abbéli igyekezete, hogy társakat találjon az általa támogatott ügyhöz – véli Kelemen Szilárd. Meglátásában a kinyilvánított publikus vélemény mellett meg kell nyerni a döntéshozót is az ügynek. Oltean Csongor szerint a vezetőknek sokkal nyitottabbaknak kellene lenniük, és nem vetélytársakat látniuk a fiatalokban. Úgy véli, hogy egy-egy ügyet a nálunk elvétve működő lobbizással lehetne támogatni. Karácsony Zsolt úgy gondolja, hogy sok vezető kerüli a párbeszédet a nyilvánossággal, a szakemberekkel. Hiányzik a vitakultúra, és nincsenek e célra vitaplatformok sem.
Kelemen Szilárd szerint ki kellene jelölni Háromszék számára az elkövetkező húsz évben követendő célt, például a mezőgazdaságot, erdő- és vagy vízgazdálkodást, és nem a mindenben a legjobbnak lenni elv megvalósítását kellene követni. Példaként említette: Dubajban létezik a Jövő Minisztériuma, amely arról szól, hogy száz év múlva hol tart majd, milyen technológiák, életszínvonal jellemzi a közösséget. Oltean Csongor azt szeretné, ha száz év múlva nem csak egyesek, hanem mindenki jól élne Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön. Karácsony Zsolt úgy véli, hogy 2124-ben Szentgyörgy egyaránt lehetne Brassó egyik lakónegyede, ahogyan egy erős, önálló térségi központ is, annak függvényében, hogy mit és hogyan terveznek a döntéshozók.
Domokos Péter
