Helyi szinten verseny, országos szinten egység – ezzel a jelmondattal kötött megállapodást márciusban az EMSZ az RMDSZ-szel; a verseny június 9-én lejárt, most pedig eljött az egység ideje – szögezte le Zakariás Zoltán, hangsúlyozva, hogy a magyar szavazatok mennyisége döntően fogja befolyásolni az eredményt. Azt nem tudni, hogy a parlamenti és elnökválasztások három egymás utáni vasárnapra való időzítése, illetve az elnökválasztás első fordulójának eredménye mennyire fogja mozgósítani vagy demobilizálni a választókat, de az biztos, hogy a magyarságnak parlamenti képviseletre van szüksége, ehhez át kell lépnie az ötszázalékos küszöböt, de azért is fontos minél nagyobb létszámban szavazni, mert ez több mandátumot jelenthet az RMDSZ-nek a visszaosztásnál – magyarázta a politikus, aki az RMDSZ Hargita megyei képviselőjelölti listájának az ötödik, mindeddig befutónak számító helyén áll.

Az EMSZ elnöke elmondta: négyéves parlamenti munka után teljesen tisztán látja, hogy magyar képviselet nélkül a román többség egyáltalán nem foglalkozik a mi kérdéseinkkel, és intézményes garanciák sem igen vannak arra, hogy a már megszerzett jogokat – legyenek azok nyelvhasználati, oktatási, kulturális, közigazgatási vagy más jellegűek – nem veszik el; ezek zöme egy törvénycikkely módosításával, egyszerű parlamenti többséggel is megszüntethető. Zakariás Zoltán azt is elmondta: az EMSZ tartotta és tartja magát az RMDSZ-szel kötött megállapodáshoz, amely nem csupán az idei választásokra szól, hanem a következő négy évre is, épp ezért nagyon értékelik, hogy két háromszéki községben is EMSZ-es alpolgármestert választott az RMDSZ-es többségű tanács; ez annak a jele, hogy a közösség érdeke erősebb a pártérdeknél. Sajnos nem mindenütt ez a helyzet, mégis arra kér mindenkit, hogy az esetleges fenntartásai ellenére is menjen el szavazni vasárnap, és ki-ki a maga eszközeivel teljes erőbedobással mozgósítson is a szavazásra.

Az elnökválasztás első fordulóját értékelve az EMSZ elnöke kijelentette: olyan meglepetéseredmény született, amelyben a kisebbik rosszat is nehéz megnevezni. Călin Georgescu valószínűleg nagyon veszélyes és vállalhatatlan, de Elena Lasconi is vegyes érzelmeket kelt benne, hiszen az USR „békeidőben is” meglehetősen érzéketlen volt a magyar ügyek iránt, bár a közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetének veszélye „kicsit fel volt nagyítva” a kampányban, hiszen az is benne van, hogy ezt egy nagyon széles körű testületben, két év alatt kell előkészíteni, a helyi, történelmi, gazdasági, kulturális, etnikai stb. szempontok végigbeszélésével, és ez más tervezetekben nem szerepelt. Az etnikai szempontok egyébként az 1968-as megyésítési törvényben is benne vannak, azóta pedig európai uniós ajánlások, Románia által aláírt nemzetközi egyezmények, charták, hazai jogszabályok is születtek, amiket mind figyelembe kell venni. Egy ilyen átalakításhoz idő kell és megfelelő hozzáállás – szögezte le Zakariás Zoltán, de hozzátette: ha olyan parlamenti többség alakul ki a választások után, amely egyszerűen költségcsökkentési céllal fut neki a közigazgatási átszervezésnek, akkor gyorsan lezavarhatják az egészet.

A sajtótájékoztatón Kolcza István megyei és Kádár Imola sepsiszentgyörgyi EMSZ-elnök mellett Tóth Levente ozsdolai és Cserei György illyefalvi alpolgármester, valamint Papp Attila szentkatolnai tanácstag is részt vett, mindannyian a parlamenti választáson való részvételre, az összefogás listájának támogatására buzdítottak. Papp Attila elmondta: most nem személyekről vagy pártokról, hanem a közösség jövőjéről van szó; saját magunkért kell szavaznunk, mert ha egyszer kimaradunk a parlamentből, valószínűleg sohasem jutunk többé vissza. Kolcza István szerint itt a lehetőség, hogy megfelelő és tenni akaró személyek kerüljenek a parlamentbe, tegyünk azért, hogy idén is négy képviselője és két szenátora legyen megyénknek. Az EMSZ-nek Háromszéken 14 községben összesen 34 tanácstagja és két alpolgármestere van.