A szülésfelkészítő célja, hogy elmondják a jelentkezőknek, mi történik a terhesség alatt, milyen változások mennek végbe a testükben a kilenc hónap alatt, mi történik szüléskor, és mi történik a kisbabával, miután megszületik, illetve az első három napban, amíg az anyukával együtt a kórházban van – sorolta Gyulai Gabriella. A március és november között tartott hat kurzuson közel száz leendő szülő vett részt, néhányuknak azóta megszületett a gyermekük, és hálásak azért, hogy szakemberek segítségével felkészülhettek a nagy eseményre.

Szülésfelkészítőt tartott dr. Kese Réka szülész-nőgyógyász főorvos, dr. Spanyol Ádám Szabolcs szülész-nőgyógyász szakorvos, Incze Tímea szülésznő, dr. Gyulai Gabriella neonatológus és gyermekgyógyász főorvos, Csatlós Ágnes neonatológus asszisztens és Zsidó Szabolcs klinikai dietetikus, táplálkozási szakértő. Az elméleti órák után a fiatal párokat elkísérték a szülőszobához és az újszülöttosztályra, megmutatták, hol van a műtő, ha esetleg császármetszésre kerül sor, és elmagyarázták a szülés menetét s az azt követő útját a babának és édes­anyjának. Fontosnak tartották, hogy egy táplálkozási szakember mondja el, miként érdemes táplálkoznia a várandósnak – magyarázta a szakorvos. A négy alkalomból kettőt a nőgyógyászok és egy bába tartott, egyet az újszülöttorvos és egyet a táplálkozási szakember.

Az első együtt töltött percek

A babavárón elmondták a fiatal pároknak, hogy milyen változások történnek a kisbaba szervezetében a megszületés pillanatában és azután. A születés a legnagyobb változás az ember életében, hiszen amikor megszületik egy baba, alkalmazkodnia kell a levegőn való élethez, kell táplálkoznia, meg kell tartania a testhőmérsékletét, hisz addig neki erre nem volt gondja, mert mindezekről az édesanyja gondoskodott – részletezi Gyulai doktornő. Minden szülésnél a neonatológus megvizsgálja az újszülöttet.

A doktornő beszélt arról is, mennyire fontos a baba szempontjából a születés módja, mert egy életre befolyásolja a baba bélflóráját, hogy találkozik-e az édesanyja hüvelyi flórájával, vagy császármetszéssel születik, és elsőként a kórházi steril lepedőkkel találkozik. Amikor a kisbaba természetes módon születik, a bőrén nincsenek baktériumok, míg, ha császármetszés után steril lepedővel várják, az első baktériumflóra, amellyel találkozik, az a személyzet bőrflórája – magyarázta a neonatológus. Sokszor a császármetszés indokolt, máskor a várandós kérésére történik – ebben az esetben is lehetőség van arra, hogy a néhány perces kisbabát rátegyék az anyuka mellkasára, ott tartsák akár egy órát éppen azért, hogy az első bőrkontaktus legyen meg az anyukával. Természetes szülés esetén általában később vágják el a baba köldökzsinórját, előbb ráteszik az édesanya hasára, és ott néhány percet maradnak együtt, amíg a köldökzsinór pulzál, és csak azután vágják el.

Természetes szüléskor, ha minden rendben van, és a nőgyógyász, valamint a bába is rábólint, beengedik a szülőszobába az édesapát maszkban, védőcipőben és védőköpenyben, majd a szülészeten is maradhat néhány órát. Császármetszés esetén az anyuka rögtön a műtét után felkerül az osztályra, az apuka ebben az esetben is maradhat – ez fontos mindhármuknak, hogy az első órákban együtt legyenek.

A tanfolyamon beszéltek a szoptatásról is, elmondták, az első három napban, amíg a kórházban vannak, ebben is segítenek az anyukáknak, a műtöttek esetében, amíg az anyuka lábra tud állni, a személyzet viseli gondját a kisbabának.

A megyei kórházban apás szülésre is van lehetőség – aki ezt igényli, annak végig kell járnia a babaváró tanfolyamot. Fel kell lenniük készülve arra, hogy mi fog történni a szülőszobán – hangsúlyozza a szakember. Az apukák általában nagyon jól alkalmazkodnak, és az anyukáknak is ez nagyon jó. Császármetszéskor az apukák nincsenek bent a műtőben, hanem egy külön helyiségben tartózkodnak, ahol a neonatológus várja a babát. Természetes szülésnél, aki akar, a nőgyógyász engedélyével bent maradhat. Sokan kimennek, amíg a baba megszületik, és utána visszamennek, amikor a babát már rátették az anyuka hasára.

Koraszülöttek

Gyulai doktornővel tavaly decemberben beszélgettünk, ezért csak a 2024. december 1-jéig összesített adatokat ismerjük a koraszülöttek vonatkozásában. 2024 első tizenegy hónapjában 786 baba született, 103-an koraszülöttként érkeztek a világra, összesen 132-en szorultak neonatológiai intenzív terápiás ellátásra.

A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház szülészete II-es besorolású – ez azt jelenti, hogy 1500 gramm fölötti és legkevesebb harminckét hetes babákat láthatnak el. Bármilyen koraszülöttet el tudnak látni addig, amíg elviszik a legközelebbi, III-as szintű központba, ez esetünkben Brassó – részletezi Gyulai doktornő.

Amennyiben az édesanya állapota megengedi, a babával együtt mehet Brassóba, ha fogadják őt is. Sok esetben már szülés előtt felkészülnek erre a lehetőségre – ebben a nőgyógyászok sokat segítenek, és az utóbbi időben nem igazán volt harminckét hét alatti baba, aki a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban született. Akkor van gond, ha harminckét hét alatti hármas ikrekről van szó, őket nehezebben látnák el, mert ott sokkal több személyzetre és gépezetre van szükség, de voltak 950 grammos ikrek, akiket el tudtak látni, majd elküldték Brassóba.

A 32–37 hét közötti kisbabák légzőszerve eléggé fejlett ahhoz, hogy boldoguljanak minimális beavatkozással, olyanfajta lélegeztetéssel, amely csak rásegít a légzésre. Ilyenkor nem szükséges olyan lélegeztetőgép, amely stimulálja őket a légzésre. Hogyha spontán módon nem szuszognak, az egy más patológia, amit Brassóban kezelnek – magyarázta a neonatológus. Összegezve: elméletileg bármilyen esetet el tudnak látni, amit a törvény megenged a II-es besorolású szülészetnek, és azok a babák, akiket elküldtek Brassóba, azért kerültek oda, mert nem volt jogosultságuk itt kezelni őket.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az újszülöttek kb. 8–10 százaléka koraszülött, és minél nagyobb kompetenciájú szülészetről van szó, annál nagyobb a koraszülöttek aránya, mert a kisebb kórházak oda küldik az idejük előtt megszülető kisbabákat. Ha a nőgyógyász előre látja, hogy koraszülött lesz a baba, már szülés előtt javasolja a megfelelő kórházat. Valószínű, az is közrejátszik, hogy sokkal fejlettebb az ellátás, mint korábban, és sokkal több koraszülött élve marad.

A sepsiszentgyörgyi megyei kórházban leginkább 34–36 hetes, úgynevezett késői koraszülötteket jegyeznek, kevesebb a 32–33 hetes koraszülés. Általában valamilyen anyai fertőzés miatt jönnek a kisbabák korábban a világra. Genetikai vagy más jellegű fejlődési rendellenességekkel ritkábban találkoznak, fertőzések ellenben vannak, ezek általában az édesanyától származnak: lehet egy rossz fog, húgyúti fertőzés vagy egyéb, amitől a baba a terhesség alatt vagy a születés során megbetegedhet. A szakember hangsúlyozza: nagyon fontos a terhesség alatti egészséges táplálkozás, óvakodás a megbetegedésektől, mert ha gyógyszerre van szükség, nem lehet tudni, melyik baba hogyan reagál a különböző hatásokra.

Érdekességként Gyulai doktornő elmondta, mostanában ritkább a közepes súlyú újszülött, többnyire vagy nagyon kis súlyúak, vagy nagyobbak a megszokottnál, utóbbinak köze lehet a táplálékok minőségének megváltozásához.

Babagondozási kisokos

Az újszülöttosztályon megtanítják az anyukákat, hogyan tegyék tisztába és fürdessék a kisbabát, miként ápolják a köldökcsonkot, mennyi az ideális hőmérséklet a lakásban a baba számára, hogyan tárolják az anyatejet, de óvakodnak attól, hogy egyszerre túl sok információt zúdítsanak az édesanyára, ami akár meg is ijesztheti az első gyermekes szülőket.

A kórház elhagyásakor az anyukáknak egy néhány oldalas kis füzetecskét adnak sok gyakorlati tudnivalóval, és a neonatológus később csak azokkal az anyukákkal találkozik, akiknek kisbabája valamilyen okból kifolyólag utánkövetést igényel. Az újszülöttek az első két órában a kórházban megkapják a hepatitis B elleni védőoltást, 48 órás koruk után kapnak BCG-oltást tébécé ellen, valamint K-vitamint – erről is tájékoztatták a leendő szülőket a babaváró tanfolyamon.

A tavalyi tapasztalat alapján a megyei kórház úgy ítéli meg, a babaváró kurzus sok fiatal párnak segített felkészülni életük legnagyobb eseményére, ezért döntöttek úgy, hogy idén is lesz babaváró.