Sok apa úgy érzi, a szülés után hazaérkező csecsemő túl pici, törékeny, és nehéz kialakítani vele a kapcsolatot. Nagyon várják, hogy elkezdjen mászni vagy járni, és kimondja az első szavakat. Csakhogy addig hónapok telnek el!
Amint a szülészetről hazaérkezik a baba, pár nap alatt világossá válik, hogy minden megváltozott. Az apa nem kap annyi figyelmet, mint azelőtt, úgy érzi, magára maradt. Zsémbes, esetleg megszaporodnak a szóváltások, veszekedések, folyton azt hallja: semmire sincs idő, miért nem segítesz?
Az anyának tényleg nagy szüksége van a gyermekágyi időszakban párja támogatására, hogy a pici megkapja a számára szükséges nyugodt körülményeket. A szoptató anyát az éjszakai etetések egy idő után óhatatlanul fáradttá teszik. Ha probléma merül fel a szoptatás során ― ez előfordul még gyakorlott anyukákkal is ―, az apa figyelme és támogatása nagyon sokat segíthet. Az apa átvállalhatja a házimunka egy részét, ha több gyermek van, ő simíthatja el a közöttük jelentkező vitákat, viheti és hozhatja őket az óvodába, iskolába.
A baba sírással jelez, hogy valami igénye van. Eleinte nehéz kitalálni, mit is szeretne, de a lehetőségek végigzongorázásával előbb-utóbb meglesz a megoldás. Vagy éhes, vagy szomjas, vagy tele a pelus, és ez zavarja, vagy csak érintésre vágyik. Egy idő után már meg is tanuljuk, melyik sírás mit jelent.
A babák természete is különböző, már ilyen pici korban jelentkezik az egyéniség, van, aki ragaszkodóbb, van, aki nyugodtan alszik hosszabb időt egyedül, van, aki nem igényli a délutáni szunyókálást. Ahogy telnek a hónapok, egyre kevesebbszer ébred fel éjjel, hogy egyen, és végül teljesen átalussza az éjszakát. Ekkor az anya is ki tudja aludni magát, nyugodtabb lesz, lassan minden visszatér a régi kerékvágásba.
Ha az apa nemcsak a háztartásban, testvérek ellátásában segít, de a baba körüli teendőkbe is bekapcsolódik, bensőséges kapcsolatot alakíthat ki a picivel. Szoptatás után például felveheti, hogy böfizzen. A hatodik hónap körül a baba elkezd ismerkedni a főzelékekkel, gyümölcspürékkel. Ekkor már az apuka kiveheti részét az etetésből is, remek móka, amikor mindketten fülig maszatosak.
Az esti fürdetés is nagyszerű közös program. És akár szunyókálhatnak is együtt úgy, hogy a kicsi az apa mellkasán fekszik, és hallgatja a megnyugtató szívdobogást. Ha ilyen közelségbe kerül vele, a pici már őt is felismeri, és ha közel hajol hozzá, nevetni fog, ahogy a mamára. A baba megismeri az apa illatát, biztonságban és otthon érzi magát ― és akkor minden a legnagyobb rendben.
(csaladinet.hu)
