A hasi elhízás kifejezetten hajlamosít a szívroham és a cukorbetegség megjelenésére, de egy új vizsgálat szerint évtizedek alatt a gondolkodóképesség romlásában is szerepet játszik. Az ezt megállapító tanulmányt az ideggyógyászat vezető folyóirata, a Neurology közölte.
A hasüregben lévő zsírsejtek az anyagcsere szempontjából rosszabb indulatúak, mint a bőr alatt elhelyezkedő zsírpárnák. A hasi elhízás esetén az infarktus vagy a szélütés okozta halálozás lényegesen magasabb, mint az általánosan kövér emberek között.
Egy amerikai egészségügyi központ csaknem hétezer gondozottjának 1964 és 1973 között megmérték a haskörfogatát is. Ezeket az embereket 36 év múlva ismét megvizsgálták, és a vizsgálat része volt a szellemi leépülés mérése is. A vizsgálati személyek életkora ekkor 73—87 év volt.
A szellemileg leépülő, idős emberek aránya 16 százalékot ért el a csoportban. Egyértelműen kiderült, hogy a karcsúságukat megőrzőkhöz képest a hasi elhízás tüneteit mutató, kövér emberek csaknem négyszer gyakrabban lettek a kognitív képességvesztés áldozatai. Ez azonban független az ugyancsak gyakoribb érbetegségek vagy a cukorbaj következményeitől.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez a kedvezőtlen szellemi romlás azoknál is megfigyelhető, akiknek a testsúlya, testtömegindexe nem volt lényegesen magas, csak a hasüregben jelent meg zsírlerakódás. Ez azt jelenti, hogy a hasüregi zsír valóban sokkal több bajt okoz, mint az alakunkat kívülről gömbölyítő zsírszövet.
Ezért célszerű rendszeresen ráállni a mérlegre, de talán még jobb gyakran elővenni a mérőszalagot, hogy haskörfogatunkat ellenőrizzük. Ez igen érzékenyen jelzi, hogyan alakul a hasi zsírfelhalmozódás, az pedig mutatja a szív- és érrendszeri kockázatot, az agyi katasztrófák veszélyét. A fölös kilóktól pedig időben meg kell szabadulni.
Matos Lajos, MTI
