Csernáton község zászlaját 2024. december 12-i ülésén fogadta el a kormány 1651-es határozatával. A jogszabály megjelent a december 24-én – karácsony szombatján – kiadott 1316-os Hivatalos Közlönyben. A zászló fehérrel és kékkel vágott téglalap alakú textília, melynek közepén a község hivatalos címere foglal helyet. Csernáton címerét hosszú vajúdás után 2022. március 16-i ülésén fogadta el a kormány 361-es határozatával. A jogszabály a 2022. április 5-i 331-es Hivatalos Közlönyben jelent meg.

Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia tagja úgy fogalmazott, a zászlót ő alkotta, de Csernáton község címeréhez is „van valami köze”. Ugyanis Bölöni Dávid egykori polgármester két évtizede kérte fel a község címerének megtervezésére. Akkor a Haszmann Pál múzeumvezető által ajánlott tucatnyi címerképből kiválogatta a legjellegzetesebbeket, s még 2005-ben felkerült a címerterv Bukarestbe, ám az Országos Heraldikai Bizottság kifogást emelt. Szekeres módosított a terven, de az sem tetszett a román fővárosban. Végül 2014-ben az eredetileg osztatlan kék mezőbe helyezett címerképeket átcsoportosította, kékkel és ezüsttel vágott pajzsot alkalmazott. A felső kék mezőben Ika vára csonka tornya jelenik meg székely jelképektől övezve – az arany nap és ezüst holdsarló, valamint a három csillag a Háromszékhez való tartozásra utal –, az alsó ezüst mezőben szablyát tartó páncélos kar „árnyéka” látható. A szakkifejezés a fekete ábrázolást jeleni. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert a címertani szabályok szerint színre színt és fémre fémet nem tehetünk. Ezúttal az Országos Heraldikai Bizottság kedvezően véleményezte a címert, ám a közigazgatási minisztériumban – más székelyföldi címertervekkel együtt – a fiók mélyére süllyesztették. Jóval később, Cseke Attila közigazgatási miniszterré válása után került elő az iratcsomó, és Deák Attila községmenedzser kérésére frissítették a dokumentációt – meséli a heraldikus –, végül 2022-ben elfogadta a kormány. Érdekessége, hogy pont a magyar zászló és címer napján, március 16-án fogadta el a kabinet, természetesen ez véletlen egybe­esés, jegyzi meg a szakember. Ezek után rendelte meg Rákosi Árpád polgármester a zászlót, amelyet 2024-ben elhozott az angyal.

Csernáton község frissen elfogadott zászlaja. Szekeres Attila István terve

A zászló szakmailag modellértékű, magyarázza Szekeres Attila István. Mivel a címerpajzs kékkel és ezüsttel vágott, adódik, hogy fordított, fehér-kék sávozott mezeje legyen a zászlónak. Tehát a zászló három elemet tartalmaz: egy-egy fehér és kék sávot, valamint a község hivatalos címerét. Ezt hangsúlyozni kívánja a szakember, mivel Sepsiszentgyörgy zászlaja is hasonlóan modellértékű, mégis megsemmisítette azt a legfelesőbb bíróság. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azzal az indokkal támadta meg a kormányhatározatot a közigazgatási bíróságon, hogy Sepsiszentgyörgy zászlaja nem tartalmaz román elemeket. Nem is kell tartalmaznia! – hangsúlyozza az egyetlen, a Zászlótudományi Világszövetség által elismert romániai zászlószakértő, s megismétli, Sepsiszentgyörgy zászlaja három elemet tartalmaz: egy-egy arany és kék sávot, valamint a város 2007-ben elfogadott hivatalos címerét. Ennyi! Ennyit kellett volna mondani a bíróságon, ám elhibázott volt a városháza védelme, a jogász azt igyekezett bizonygatni, hogy a zászló igenis tartalmaz román jelképeket, s kiemelte a címerben levő Szent György lovagot mint az ortodox vallás által igen becsült szentet, magyarázza Szekeres. Román települések zászlai sem tartalmaznak román jelképeket, s nem is kell. A zászlónak minél egyszerűbbnek kell lennie, és nem kell a címerképeket magyarázni, a címert a maga egységében kell tekinteni. Nos, ezért is modellértékű Csernáton község zászlaja, szögezi le Szekeres Attila István.