Születésének 200. évfordulóján emlékezünk Jókai Mórra, akit nemcsak regényirodalmunk legnagyobbjának tartanak, hanem akit több szál köt városunkhoz is.
Első kapcsolata a várossal 1873(4?)-ben adódott, amikor felkérést kapott a készülő Honvéd-emlékre (48-as emlékmű) vésett szöveg megfogalmazására.
Négy alkalommal is járt Háromszéken: először 1853-ban Székelyudvarhely – Erdővidék – Tusnád – Bálványosvár – Bükszád – Sepsiszentgyörgy útvonalon feleségével, Laborfalvi Rózával érkezett. Sepsiszentgyörgyi rövid tartózkodását a vártemplomról készített színes krétarajza bizonyítja. Innen Uzonba látogatott, ennek emlékét a Háromszéki lányok című elbeszélése igazolja. Nincs bizonyítékunk arra, hogy innen apósa, Benke József őseinek szülőhelyére, Laborfalvára is ellátogatott volna.
Díszpolgári oklevél. A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona
Az előbb Brassóban, majd Sepsiszentgyörgyön megjelenő Nemere napilap már 1874. évi megjelenésének kezdetekor elkötelezte magát Jókai háromszéki népszerűsítése mellett. Ennek következtében a Sepsi Református Egyházmegye 1881-ben kezdeményezte Jókai képviselői jelölését, melyet végül Illyefalva vállalt fel. Így 1881. június 6-án az író már politikusként, Illyefalva választókerületének képviselőjelöltjeként érkezett Háromszékre.
Bogdán Flórián háza
Június 7-én Sepsiszentgyörgyön tartott programbeszéde alkalmával a városi tanács díszpolgári címet és oklevelet adományozott regényirodalmunk fejedelmének, aki az esemény kapcsán kifejtette: „Sepsiszentgyörgy közönsége kegyes volt... engem is díszpolgárává, a székely nemzet tiszteletbeli tagjává felavatni. … most itt, a székely nemzetnél visszakapom … a nemességet, azt igen nagy hálával fogadom. Tartsanak testvérüknek ezután is, az Isten éltesse Önöket”.
Jókai Mór portréja
Itt tartózkodása alkalmával meglátogatta a Székely Nemzeti Múzeumot, Gyárfás Jenő műtermét, a textilgyár elődjét, a szövőtanműhelyt, néhány környező falu lakosságával is találkozott, s több beszédet is tartott. Illyefalvi programszónoklatát lelkesen megtapsolták s fáklyásmenetet rendeztek tiszteletére.
Itt készült a portré: Ellinger Ede és testvére fényképészet. Kisgyörgy Zoltán tulajdona
1884. április 19–24. között újból Háromszéken találjuk, s ez a látogatás mind az őt övező lelkesedés, mind a fogadtatás tekintetében felülmúlta az előzőt. Célja beszámolni választóinak az országos ügyekről. Császár Bálint polgármester maga szólította fel a város lakóit az író méltó fogadására. Az írót érkezése napján nagyszámú küldöttség várta és fogadta a földvári állomáson. A kocsisor du. 5 órakor érkezett meg a Gidófalvi László 48–49-es honvéd főhadnagy szemerjai háza előtti fogadásra, ahol Gyárfás Győző köszöntötte az írót. Innen a Rákóczi-induló akkordjai mellett szálláshelyére, Bogdán Flórián lakására (ma a hetednapot ünneplő adventista gyülekezet otthona) ment.
Emlékplakett a Bogdán Flórián házon
Másnap a város dísztermében 150 terítékes díszebéden vett részt, ahol az elhangzott pohárköszöntőkre mondott válaszában így nyilatkozott: „A székely az a nép, akit én mintaképnek szoktam mindig felemlíteni… nézzétek meg a székelyeket, a legkevesebbet tesz érettük az ország, a legtöbbet tesznek ők a hazáért”. A jótékony nőegylet hatalmas babérkoszorút adott át, majd Kelemen Lajosné Zathuretzky Berta elnöknő saját szerzeményű kottájával ajándékozta meg, melyet Gyárfás Jenő rajzai díszítettek. (Sajnos nem sikerült ennek nyomára bukkannunk.) Este 8 órakor a Bogdán-ház erkélyéről Potsa József főispán, báró Szentkereszty Béla és Beksics Gusztáv (Sepsiszentgyörgy országgyűlési képviselője) társaságában fogadta és köszöntötte a tiszteletére fáklyákkal felvonuló lakosokat.
Jókai emlékkő
A Bogdán Flórián lakásában való tartózkodására egy néhány szavas emléktábla, 2000 óta Vargha Mihály szobrászművész Jókai portréjának domborműve emlékeztet.
A Jókai-album 1. oldala
Az épület előtt Kónya Ádám indítványozására helyezték el egy kis rózsalugasban a ma Jókai-emlékkőként ismert szikladarabot, melyen vörösrézből készült kinyitott könyv lapjára metszője idézetet vésett Jókai Sárga rózsa című kisregényéből. Sajnos az idézet ma már nem olvasható, nemcsak a ráboruló örökzöld dísznövény indái, hanem a lap bekövetkezett oxidációja miatt, így mielőbb szükség volna felújítására. Az érdeklődő olvasók számára íme az idézet: „Csodálatos rózsa, egész nyáron nyílik, pünkösdkor elkezdi, s még adventben is tele van fakadó bimbókkal. Olyan sárga a virága, mint a termésarany, az illata meg inkább a moskotály boréhoz hasonlít. Annak a lánynak is csak »sárga rózsa« volt a neve, aki abból a rózsából szakítani akart, nem is magának.”
A Jókai-album 2. oldala
1884 októberében Jókai még egyszer Háromszékre látogat. Sepsiszentgyörgy és Illyefalva lakossága ismét kitörő lelkesedéssel fogadta, ő azonban most már búcsúzni jött, mert ekkor már politikai megfontolásokból Kassa város képviselői mandátumát is megszerezte, s így kénytelen volt Illyefalváról lemondani.
Ezüstkoszorú – a nőegylet ajándéka
Sepsiszentgyörgy azonban nem feledkezett meg nagy barátjáról. 1894-ben 50 éves írói jubileumán a Sepsiszentgyörgy Kaszinó Gyárfás Jenő által készített albummal ajándékozta meg (a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona). Az album egyik lapjára a Szent Anna-tó legendáját festette Gyárfás Jenő. A nőegylet ugyanakkor aranybogyókkal díszített ezüstkoszorút ajándékozott Jókainak. A koszorú 27 levelére az egylet tagjainak nevét vésték. (A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg).
Az ezüstkoszorú a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg
Jókai Mór számos munkájának tárgya vidékünk (novellák, elbeszélések mellett két jelentős regénye, a Bálványosvár és a Damokosok). Most, hogy az idei tavaszon remélhetőleg felavathatjuk Petőfi Sándor két éve tervezett szobrát, óhatatlanul is felötlik, hogy legalább egy Jókai Mór-mellszoborral tiszteleghetnénk a székelység nagy barátja előtt. Erdéllyel foglalkozó munkásságáról, viszonyáról javasoljuk Forró Erős Dóra három részben olvasható írását a Maszol.ro portálon Jókai 200 – Erdély, a misztikus világ címmel.
(Forrásanyag: Nemere és Székely Nemzet napilapok)
