Népes közönség előtt került sor Kovács Levente író, emeritus egyetemi tanár legújabb sepsiszentgyörgyi könyvbemutatójára a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A Vércsepp zöld falevélen című 183 oldalas regényből a szerző egykori tanítványai, Gecse Noémi, László Zsuzsa és Tulit Éva színművészek olvastak fel. A beszélgetőtárs szintén egy színművész, Márton Árpád volt.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, és kezdetét vette a beszélgetés. Kovács Levente megjegyezte, azok közé az elkövetők közé tartozik, akik gyakran visszatérnek a tett helyszínére, ugyanis Sepsiszentgyörgyöt második otthonának tekinti, hiszen marosvásárhelyi vendégrendezőként 1980-tól egészen 1991-ig rendezett színházi előadásokat és egyéni előadóesteket a sepsiszentgyörgyi színházban.
Márton Árpád szerint Kovács Leventének mindig maga a színész és a néző volt a fontos, rendezett nagy sikerű előadásokat egészen széles palettán, vígjátékoktól a komoly horderejű darabokig. Utána elkezdett írni, előbb színháztörténetet és egyéb szakmai kulisszatitkokat a színművészeti főiskoláról, majd regényeket, amelyek olvasmányosak, a nyelvezetük kiváló, jól követhetőek, hiszen fontosak számára az olvasói.
Arra a kérdésre, hogy milyen műfajúnak határozza meg a regényét, Kovács Levente elmondta, nem szereti a skatulyákat, a behatárolásokat, a regényében van krimi, kémkedés, erotika. A regény együtt gondolkodásra sarkall arról, hogyan élünk. Tősgyökeres marosvásárhelyiként belopta a regényeibe a vásárhelyi életérzést, humort, mely a Rejtő Jenő-i humorral rokonítható, ugyanakkor ezekben a könyvekben megjelenik az a motívum, hogy a fenyegetettség állapotában is élünk.
A vércsepp zöld falevélen című regény középpontjában két, tizenhatodik életévében járó fiú, Pali és Marci áll, akik az erdélyi Cikmántort határoló erdőben járva egy falevélen vércseppet találnak. Utána szeretnének járni, hogyan került oda, majd találkoznak egy idősebb roma nővel, Tarnóczi Erikával, alias Rikával, aki bár Portugáliában született, angol állampolgár, de román, magyar és egyéb identitással rendelkező titokzatos figura, hasonlóságot mutatva a Jancsi és Juliska mese boszorkányával. A fiúk Rika segítségével válnak férfiakká, megszerzik életük első nemi tapasztalatait. Rika a Tatárkő nevű helyen tartózkodik az erdőben, ahol valami titkot őriz. Ez a titok felkelti az angol titkosszolgálat figyelmét, akik utánajárnak annak, hogy hol van Erdély, most melyik országhoz tartozik és kik lakják. Kiderül az is, hogy Rika angol titkosügynök, aki a londoni Moby Dick Society-nek dolgozik, titkába beavatja a fiúkat, valamint az időközben fiúkhoz csapódott lányt, Editet is. A Bolond Gomba nevű erdőszéli csárdában tartják a titkos megbeszéléseiket. Aztán csatlakozik hozzájuk egy venezuelai ügynök, Alicia Sacco. A cselekmény tovább bonyolódik, eljutunk Venezuelába, megtudjuk, mik azok a titokzatos „mélyföldek”, mik a vimanák, és hogyan kell megmenteni az emberiséget.
De ez már az olvasó feladata, a megoldás legyen az ő öröme vagy bánata – zárta az estet Kovács Levente.
