Több millió euró

– Az Alutus Regio Egyesület 2012 óta létezik. Kérem, foglalja össze dióhéjban, milyen nyeresége származott munkájából a LEADER-térségnek?

– Egyesületünk a megye tizenhárom közigazgatási egységének területén fejti ki tevékenységét. Barót városa mellett Erdővidékről Vargyas, Bardoc, Bacon, Nagyajta és Bölön, az Olt mentén pedig Sepsibükszád, Mikóújfalu, Málnás, Sepsibodok, Gidófalva, Sepsikőröspatak és Árkos tartozik ide. Az összesen harmincöt településen mintegy harminchétezer ember él. Indulásunk óta a második ciklust zárjuk le, amelyek által hozzávetőlegesen 5 millió euró vissza nem térítendő támogatást hoztunk a térségbe, ami a pályázók részéről mintegy kétmillió euró önrésszel egészült ki. Az előző, azaz a 2013–2020-as ciklus nem volt könnyű időszak, hiszen azalatt köszöntött be a koronavírus-járvány, ami a gazdaságra is nagy hatást gyakorolt. Éppen az elszámolási időszakban jártunk – erre az utolsó határidőtől számolva még két évük volt a sikeresen pályázóknak –, amikor minden bezárt, minden leállt. Mivel EU-szinten az új ciklust emiatt nem sikerült előkészíteni, átmeneti alapokkal megtoldották a költségvetésünket. A harmadik ciklus ezért lesz most mindössze négyéves, és a 2023–2027-es időszakra szól.

– Mire lehetett pályázni?

– Voltak közösségi és egyéni beruházások, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati és magán-, illetve civil szféra részére, de csoportosíthatunk úgy is, hogy mezőgazdasági és nem mezőgazdasági típusú beruházások. Az első és a második stratégia elkészítésekor Erdővidéken és az Olt mentén is határozott kérésként fogalmazták meg, hogy legyen keret feldolgozásra és turizmusra. Ehhez képest mindkét intézkedésre elenyésző számú érdeklődő jelentkezett.
Igényelték, mégsem kérték

– Mivel magyarázható ez az ódz­kodás?

– Némileg érthető, hogy sokaknak elment a kedve feldolgozó létrehozásától. Érthető, ugyanis egyrészt a stratégia és a keret szabja meg, mire és milyen feltételekkel lehet pályázni. Adott az országos LEADER-keret, amelyen belül a stratégiák megírásánál és a szabályok lefektetésénél lehet valamennyit „játszadozni” (főleg szigorítani), viszont a kereten túllépni egyáltalán nem lehetséges. A támogatottság mértéke, amit uniós normatívák szabnak meg, viszont merev. A második ciklus elején az uniós normatívákból mi azt olvastuk ki, hogy a feldolgozásnál kilencvenszázalékos támogatottságot lehet alkalmazni. Ezzel is írtuk meg a stratégiánkat, a minisztérium el is fogadta, csak amíg oda kerültünk, hogy a megvalósításra térjünk, változtak a szabályok, és kiderült, hogy nekünk is sajnos be kell sorolnunk az ötvenszázalékos támogatottságba. Márpedig – ezt mi már tapasztaltuk az első ciklus során – ezen intézkedés lehívásának az igazi akadálya a megemelkedett önrész volt. Főleg olyan feltételekkel, hogy a pályázónak minden szükséges eszközt új állapotban kellett megvásárolnia. Sokadik nekifutásra sikerült egy pályázót, az uzonkafürdői sajtkészítőt bevonzanunk, aki végül is elégedett volt, mert sikerült a vállalkozását bővítenie egy olyan eszközzel, amelyre neki nagy szüksége is volt.

Vargyason munkagépre pályáztak

– A panziók létrehozásának elmaradását is a nagy önrésszel lehet magyarázni?

– Az önrész mértéke itt nem magyarázat, mert azokra kilencvenszázalékos támogatást lehetett szerezni, a vissza nem térítő összeg felső határa pedig kétszázezer euró volt. A támogatásként lehívható összeg tényleg hatalmas volt – gondoljunk csak bele: sikeres pályázat esetén költségvetésünk közel tíz százalékát jelentette csak egy is! –, de azt mondtuk, ha ekkora az igény, s tényleg sok településen nincs annyi szálláslehetőség, hogy busznyi embert le lehessen fektetni, akkor engedjük meg. Valami mégis elrettentette az embereket. Többen érdeklődtek, de végül csak ketten fogtak neki panzió létrehozásának. Az egyik pályázó sajnos nagyon hamar visszalépett, a másik, Zalánban megvalósuló beruházás befejezés előtt áll.

– Ha valaki meggondolta magát, a harmadik ciklusban lesz újból alkalma panzióra pályázni?

– Legutóbbi igényfelmérő kör­utunk során azt tapasztaltuk, kicsit visszafogottabbak az emberek, mert ők is látták, hogy ezt tulajdonképpen nem olyan könnyű megvalósítani, sok az utánajárás, ezért a harmadik költségvetési ciklusban nem is terveztünk be ilyen típusú tevékenységet.

Civileknek, önkormányzatoknak

– Az önkormányzatok számára mi volt vonzóbb?

– Az önkormányzatoknál legnagyobb igény eszközök, gépek beszerzésére volt, annál is inkább, hogy számukra ilyesmire más pályázati lehetőség nem létezett. Akadt viszont olyan önkormányzat is, amely egyéb­re pályázott. Például Barót a piacát újította fel nagyon szépen. Örvendtünk ezeknek a pályázatoknak, mert általuk sok a haszonélvező, hiszen az adott település összes lakója nyer valamit. Ezért próbáltunk önkormányzatok, egyesületek és közbirtokosságok felé is nyitni. Utóbbiak esetében azzal a kiegészítéssel, hogy csak azok pályázhattak, akiknek már bizonyítottan volt valamilyen mezőgazdasági tevékenységük. És ez a lehetőség nekik továbbra is megvan a most következő stratégiában.

– Az egyesületek mennyire láttak lehetőséget az Alutus kiírásaiban?

– Sikeresen zárta pályázatát az olaszteleki Daniel Kastély Egyesület, amely reneszánsz ruhákat vásárolt, hogy azokat különböző eseményeiken használják. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület rendkívül érdekes filmeket készített a hagyományos erdővidéki népi mesterségekről. Többek közt film született a bodosi népviselet-készítésről, a vargyasi bútorfestésről, az erdővidéki seprűkötésről és bőrdíszművességről is. A felsőrákosi Intermédia Egyesület filmes technikát vásárolt, hogy az erdővidéki eseményeket megörökítse. A szociális területen működő szereplők közül a baróti Nappali Foglalkoztató Központ rehabilitációs eszközöket és egy speciális felszereltségű kisbuszt, a Diakónia Keresztyén Alapítvány pedig Mikóújfalu és Málnás községi otthonigondozó-szolgálata számára kisegítő eszközöket és egy speciális igényeket kielégítő kisbuszt vásárolt.

Új ciklus előtt

– Nemrégiben elkészítették az új ciklus fejlesztési stratégiáját. Miként állt össze és milyen újdonságokat tartalmaz?

– Most már harmadízben állítottuk össze, a helyi igényeket felmérve. Mielőtt megírnánk, mindig végigjárjuk a térséghez tartozó helyi közigazgatási egységeket, és megkérdezzük a meghívásunkra eljövőket, hogy mit szeretnének szívesen látni a stratégiában. Ez alapján készül el az a dokumentum, amelyet megversenyeztet a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó irányító hatóság. Az első ciklusban ugyanolyan összeget kapott az összes LEADER-akciócsoport, a második ciklustól kezdve változtak a szabályok, az összeg nyolcvan százalékát úgy osztották el, hogy figyelembe vették, mekkora az adott térség és mennyien laknak ott, a maradék húsz százalékból pedig a stratégia minősége alapján lehetett részesedni. A legújabb, négyéves költségvetésünk másfél millió euró értékű lett. A legnagyobb változást az jelenti, hogy az egyéni mezőgazdasági vállalkozások a LEADER-akciócsoportoknál nem pályázhatnak. Maradnak viszont továbbra is az önkormányzatok, amelyek számára az alapok 40–50 százaléka lesz megpályázható, a civil szféra tíz százaléknál többet kap, mert úgy láttuk, erre növekvő igény lesz. Van pénz a megújuló energiaforrások felhasználására. Szintén tíz százaléknál több jut a nem mezőgazdasági tevékenységet indító vállalkozásoknak (startup) is, amennyiben ezeket 18 és 30 év közötti fiatalok vagy hölgyek hozzák létre. Turisztika, mint olyan, nem lesz, de a nem mezőgazdasági vállalkozások és a startupok lehetnek turisztikai célzatúak. Erről még nem tudok többet mondani, mert az akciócsoportok működését és a pályázatok kiírási feltételeit szabályozó rendelkezés még nem jelent meg.

– Tehát akkor még azt sem tudjuk megmondani, hogy mikortól lesznek az első pályázatok?

– Nem tudjuk pontosan megmondani. Várhatóan a nyár folyamán, de minden kiírás előtt fel fogjuk keresni a térségünkhöz tartozó összes önkormányzatot, s beszámolunk a lehetőségekről és a pályázati feltételekről.