Bár az időjárás kedvezett, szeles, de meleg idő volt, és a szervezők autóbuszokat is indítottak az ünnepség helyszínére, a résztvevők száma mégis mintha tovább csappant volna az elmúlt évekhez képest, ezúttal még az elmúlt években magukért és az ünnepségért sokat kitevő ürmösiek sem voltak jelen. Így csak Barót, Felsőrákos és Köpec irányából érkeztek magyar és székely zászlós, népviseletbe öltözött résztvevők, akik miután elfoglalták helyüket az emlékmű körül, megkezdődhetett a  meghitt, szép ünnepség.

Aczél Zsuzsanna zenetanárnő irányítása mellett elsőnek a baróti Gaál Mózes-iskola diákkórusa adta elő a Kormorán együttes két ismert dalát, majd Soós Kázmér, az említett iskola történelemtanára idézte a forradalom és szabadságharc néhány fontosabb eseményét, úgy összegezve, hogy bár a szabadságharcot leverték, a legfontosabb, az eszme megmaradt, ami miatt dicsőség és tisztelet illeti az akkori hősöket.

Benedek-Huszár János baróti polgármester köszönetet mondott a résztvevőknek, mindenekelőtt a diákoknak és szüleiknek, akik gyermekeiket ünneplőbe öltöztették, majd kiemelte Köpec 1848-as áldozatvállalását, ugyanis ennek a falunak jutott a legtöbb szenvedés akkoriban. Köpecen egyébként a véczeri ünnpeséget megelőzően ünnepi istentisztelettel és koszorúzással külön is emlékeztek a szabadságharcra. Barót polgármestere végül néhány jelenbeli helyzettel vont párhuzamot 1848 és 2025 között: mint mondta, akkor Budapesten követeltek felelős minisztériumot a forradalmárok, ma nekünk Bukarestben van felelős minisztériumunk, ezzel mintegy sugallva, hogy remélhetőleg a nagy munkálatokba kezdett város ennek köszönhetően tud tovább haladni a fejlődés útján.

A továbbiakban Bartalis Katinka és Bartalis Noémi bibarcfalvi diáklányok énekeltek, majd Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvasta fel Balogh Attila Márton konzul. Nagy taps járt ezután a második osztályos olaszteleki Kolumbán Álmos Gergőnek, Bíró Kinga tanítónő tanítványának, aki Kányádi Sándor Nyergestető című versének lelkesítő elszavalásával a székely hősök rendíthetetlen helytállására emlékeztetett.

Végül Gál Károly parlamenti képviselő szólt az ünneplőkhöz, aki beszédében éberségre, bátorságra szólított, mert – mint hangsúlyozta – most is történelmi időket élünk, amikor, ha nem figyelünk és nem látunk át a szitán, ugyanúgy a nagyhatalmak csapdájában találhatjuk magunkat, mint 177 évvel ezelőtt. Helybeli teendőkre is utalt. Hozzáfűzte: „össze kell fogni Erdővidékért, és fejleszteni kell ezt a vidéket, hogy lehessen itt élni”.

Az emlékmű megkoszorúzása, valamint a himnuszok eléneklése előtt a felsőrákosi unitárius egyházközség Fitori Miklós Dalcsoportja énekelt, imát és áldást Kerekes Mónika felsőrákosi lelkésznő mondott. Az ünnepség alatt díszőrséget álltak a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület erdővidéki huszárai. A résztvevőket végül teával, kaláccsal kínálták a szervezők.