A mindhárom székelyföldi megyét érintő programról a sepsiszentgyörgyi származású Horváth Alpár egyetemi adjunktus, tagozatvezető igazgató számolt be lapunknak. A BBTE Földrajz Kara Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának (GYKT) turizmusföldrajzos diákjai március 11-én sepsiszentgyörgyi szakmai látogatáson vettek részt, felkeresték a Székely Nemzeti Múzeumot és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (Visit Covasna) sepsiszentgyörgyi turisztikai információs irodáját, fogadták őket Kovászna Megye Tanácsának vezetői is. E látogatás a GYKT által kezdeményezett program része, amelynek célja a szakmai kapcsolatépítés Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzatai és turizmuspiaci szereplői irányába.

Érdeklődésünkre Horváth Alpár közölte, gyergyószentmiklósi tagozatuk hároméves egyetemi alapképzésének profilja a turizmusföldrajz (magyar és román nyelvű oktatással), amely kétéves magiszteri képzéssel magyar nyelven folytatható ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakon. Ez utóbbi nem csupán a Gyergyószentmiklóson végzett turizmusföldrajzosok számára jelent továbbtanulási lehetőséget, hanem Kolozsváron és más egyetemi központokban, más szakterületen egyetemi alapképzést sikeresen elvégzők számára is.

A szakmai kapcsolatépítéssel az egyetemi oktatást kívánják életszerűbbé, gyakorlatiasabbá tenni – magyarázta –, amelynek során a diákok kilépnek a tantermi és könyvtári környezetből, illetve az online térből, és valós turizmusföldrajzi, turizmusmenedzsment és turizmusmarketing, sőt, turizmuspolitikai ismereteket szereznek, oktatóik iránymutatásával a terepen ismerkednek a turisztikai erőforrásokkal. A terepbejárás térképi és szakirodalmi alapozással kezdődik, majd a felkeresett térségek turisztikai szakembereivel, az üzleti szféra, illetve a közintézmények döntéshozóival találkoznak, mindez „komplex térségi turizmusfejlesztési látásmód, kritikai érzék, innovatív gondolkodás kialakítására irányul”. Horváth Alpár megjegyezte, évfolyamonként átlagosan 15–20 magyar és 10–15 román tagozatos diák, magiszteri képzésen 20–25 magyar tagozatos diák tanul, gyergyói diákcsapatukhoz eddig egy-két háromszéki diák csatlakozott, ám személyes célkitűzése, hogy a háromszékiek létszáma növekedjék.

Gyergyószentmiklósi földrajzos hallgatók a Székely Nemzeti Múzeumban. Fotó: Albert Levente

Terepbejárási élmények

Kérdésünkre, hogy Háromszék idegenforgalmi szereplői, szolgáltatói hogyan hasznosíthatják az efféle oktatási folyamatot, Hor­váth Alpár kifejtette: a „házon belül – házon kívül” időtöltési módok összekapcsolásának logikája a vendégfogadó számára több vendégéjszakát, több bevételt ígér, csak ehhez nagyon is szükséges a térségben, térségi kínálatban, nem csupán a saját vállalkozásban vagy településben való gondolkodás. Ezt a szemléletet a TDM jegyében, azaz „tegye a dolgát mindenki”, szakmai kifejezéssel élve a turisztikai desztináció menedzsment gyakorlati alkalmazásának érdekében igyekeznek sulykolni a hallgatókba a BBTE GYKT oktatói. A földrajzi ismeretek értelemszerűen építenek a térképhasználatra, de ez nem sokat ér a diákok saját terepi tapasztalatai nélkül. Egyre nagyobb a hangsúly a vizuális kommunikáción (turizmus-promóciós képek és filmek elemző megtekintése), de a terepen tesztelhető a látnivalók élményszerűsége, kinek-kinek a maga figyelemösszpontosító és teherbíró képessége függvényében. 

A turizmusföldrajzi szakmai gyakorlatokon az egyetemisták nem csupán turistaszerepbe élhetik bele magukat – magyarázta az egyetemi oktató –, hanem szembesülnek számos szervezési, lebonyolítási kihívással, észreveszik azokat a problémákat is, amelyeket a promóciós képek és filmek nyilvánvalóan nem mutatnak meg. A kritikus, elemző terepbejárás készíti fel a diákokat, hogy területi turisztikai és földrajzi elemzők is lehessenek, bekapcsolódhassanak turizmusfejlesztési projektek és programok tervezésébe, lebonyolításába, értékelésébe. Az ambíciósabb diákok magiszteri tanulmányok után akár doktori tanulmányokra is törekedhetnek, a többségük azonban – legalábbis azok, akiket ténylegesen érdekel a szakma – a programszervezési tudást utazási irodai keretek között tudják kamatoztatni, és közöttük van olyan, aki nagyobb szállodák marketingosztályán felel a forgalomnövelés ösztönzéséért. 

Háromszéki látnivalók

A háromszéki, székelyföldi, de akár román nemzetgazdasági érdek azonban nem a kiutaztatás, hanem a beutaztatás előmozdítása – hangsúlyozta Horváth Alpár –, ehhez szükséges a minél szélesebb körű kapcsolatépítési kompetencia is, amelynek fejlesztésére folyamatosan törekednek a BBTE GYKT oktatói. Eme gondolat jegyében a májusban esedékes ötnapos szakmai tanulmányút, Kovászna Megye Tanácsa, a Népfőiskola és a Visit Covasna támogatásával sűrű programot ígér a diákoknak. Igazodva a megye turisztikai erőforrás-adottságaihoz a kirándulások témái a háromszéki aktív és ökoturisztikai, gyógy- és egészségturisztikai, kulturális és vallásturisztikai kínálattal valós ismerkedés lesz, amelynek során rövidebb túrákat szerveznek természetvédelmi területekre (Rétyi Nyír, Szent Anna-tó, Mohos-láp, Büdös-barlang, Vargyas-szurdok) és panoráma pontokra (Perkő, Óriáspince-tető). Meglátogatnak továbbá kastélyokat, kúriákat, múzeumokat, műemlék templomokat, emlékházakat és fürdőket. 

Mivel mind az üzleti szférából érkező jelzések, mind a főként magyarországi diákturizmus – a Határtalanul! program révén – kirándulásai azonnali kezdéssel keresletet képeznek a terepet jól ismerő szolgáltatóknak, a diákok háromszéki terepgyakorlata egy rövid távon megtérülő befektetést jelent elsősorban számukra, hiszen néhányukat már egyetemi tanulmányaik alatt sikerült „bedobni a mélyvízbe”. Lehet, hogy a sok látnivaló rövid idő alatt való megtekintése szigorú és fegyelmezett tempót jelent majd, de bízunk benne, hogy az egy nap „szomszédolás” a szinajai Peles-kastélyhoz, a törcsvári kastélyhoz és Brassóba, ráébreszti a diákokat – hangoztatta –, hogy a háromszéki szállás­adóknak felkínálható többnapos kirándulásszervezési ajánlat biztos munkaerőpiaci lehetőséget jelenthet.

Fotó: Facebook / Tamás Sándor

A jövő lehetőségei

„Hálás vagyok egykori szentgyörgyi mestereimnek, néhai Kónya Ádi bácsinak, Kisgyörgy Zoli bácsinak, általános iskolai osztályfőnökömnek, Salamon Andrásnak, hogy az 1980-as évek végén megalapozták bennem a természetjárás szeretetét – eleveníti fel személyes élményeit Horváth Alpár –, a honismeret iránti érdeklődést, amelyek a Mikes Kelemen Líceumban való érettségim után a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara felé tereltek. Büszke vagyok arra, hogy a rendszerváltás után újraindult magyar nyelvű felsőoktatásban az első – 1993–1997-es – magyar nyelvű geográfus végzettségű évfolyam diplomása lehettem. A területfejlesztés és turizmus kapcsolatának kutatása egyetemi oktatói pályafutásom szerves részévé vált, amelynek terepközeli jellegét erősítette a több mint egy évtizeden át folytatott idegenvezetői tapasztalatszerzés. Ezekből szeretnék minél többet átadni diákjaimnak és általuk egy kicsit visszaadni szűkebb-tágabb szülőföldemnek is.”

„Bízom benne – folytatta, vélekedve a jövő lehetőségeiről –, hogy diákjaim felismerik a turizmus különböző területein, nem csupán és nem elsősorban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, hanem főként az idegenvezetés, programszervezés, utazásszervezés, turisztikai „influenszerkedés”, szakújságírás területén kínálkozó lehetőségeket, amelyek nem csupán jövedelemszerzési, hanem önmegvalósítási lehetőségeket kínálnak számukra. A turizmus kreatív alágazataiban nem lehet unatkozni, állandó megújulás, újdonságkeresés, felfedezés jellemzi az egyéni vállalkozóként, szabadúszóként, de akár a megbízott alkalmazottként való munkavégzést is. A háromszéki turisztikai szereplők számára is jól jöhetnek azok a potenciális munkatársak, akiknek újabb és újabb ötletei segítenek a vendégek nappali programjainak a változatosabbá tételében, aminek nyilvánvaló következménye, hogy többnapi szabadidős programkínálat hosszabb tartózkodási időt,  visszatérési hajlandóságot eredményezhet” – hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi egyetemi tanár.