Ne hagyjuk az államnak, ne halogassuk a felajánlást

2025. március 28., péntek, Közélet

Még két hónap áll a jogi és magánszemélyek rendelkezésére, hogy az előző évben befizetett adójuk bizonyos részét felajánlják civil és közösségi kezdeményezések megvalósítására, egyházak, alapítványok, illetve egyesületek javára. Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján az ebben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta: tudatos hozzáállással, összefogással az eddigieknél jelentősebb összegeket lehet visszafordítani  és közösségeink érdekében hasznosítani.

  • Miklós Zoltán és Gyenge Ervin: „Ne hagyjuk az államkasszában a rendelkezésünkre álló adórészt”. A szerző felvétele
    Miklós Zoltán és Gyenge Ervin: „Ne hagyjuk az államkasszában a rendelkezésünkre álló adórészt”. A szerző felvétele

Miklós Zoltán elöljáróban elmondta, az adófelajánlás lehetősége igen fontos jog, amellyel a magánszemélyek, vállalkozók élhetnek, az állam által a civil szféra felé visszautalt összegek révén  ugyanis széles körű közösségépítő kezdeményezések megvalósulását segítjük elő, de akár az egyházak, alapítványok és egyesületek tevékenységeit is támogathatjuk. Amennyiben elszalasztjuk ezt, a felajánlható összegek az államkasszában maradnak – mutatott rá a politikus. Hangsúlyozta, néhány perces ráfordítással évről évre komoly összegeket lehet ily módon közösségeinkhez juttatni, „nagyon sok tartalék van még a rendszerben, és van még két hónapunk arra, hogy minél több pénzt hazahozzunk” – fűzte hozzá.

Mint elhangzott, a magánszemélyek idén május 26-ig rendelkezhetnek személyi jövedelemadójuk    3,5 százalékáról, ehhez pedig a D230-as formanyomtatványt szükséges kitölteni – online vagy papíron – és eljuttatni a pénzügyi hatósághoz. Az átirányítási ívek célba juttatásában rendszerint a civil szervezetek is segítenek. Jogi személyek esetében június 25-e a határidő, ebben az évben a profitadót fizető vállalkozások a D177-es nyomtatvány kitöltésével ajánlhatják fel szponzor­alapjukat a közösségünk javát szolgáló tevékenységekre, civil szervezeteknek vagy egyházaknak.

Az előző évek adófelajánlásairól Gyenge Ervin, az Erdélyi Innovációs Műhely elnöke közölt részletes adatokat a pénzügyminisztériumtól és az Országos Adóhatóságtól igényelt számsorokra alapozva. Mint kiderült, ilyen tekintetben a háromszéki vállalkozások élen járnak, az előző három évben 7,7–7,78 százalékuk rendelkezett úgy, hogy a befizetett adójuk bizonyos részét civil szervezetekhez, egyházakhoz juttassa az állam. Mindeközben az országos átlag alig 4 százalék volt. Gyenge Ervin kitért arra is, hogy a polgárok mintegy 400 millió lej sorsáról dönthetnek, amennyiben kitöltik a már említett D230-as nyomtatványt, és leszögezte: amennyiben ezzel a lehetőséggel nem élünk, tulajdonképpen arról mondunk le, hogy közösségeinket jobbá tegyük. Úgy vélte, tudatos összefogással a felajánlás hatékonysága tovább növelhető. Az előző négy év adatai alapján elmondta, Háromszéken minden harmadik-negyedik magánszemély élt ezzel a joggal, 2020-tól 2023-ig pedig növekedés jellemezte a polgárok adófelajánlási kedvét. Tavaly 22 489-en (a felajánlói kör mintegy 32 százaléka) több mint 3,4 millió lej sorsáról döntöttek Háromszéken. A szomszédos Hargita megyében közel 32 ezer polgár (32,48 százalék) összesen 4,7 millió lejt ajánlott fel civil szervezeteknek, míg Maros megyében 60 ezer állampolgár (31,47 százalék) 10 millió lej átirányításáról döntött. Az országos átlag közel 25 százalék volt.

Miklós Zoltán kiemelte továbbá, hogy jogi személyek esetében az átirányítási ívhez egy szponzorszerződést is mellékelni kell, és nagyon fontos, hogy a felajánlott összegeket valóban közösségi programok finanszírozására, támogatására fordítsák. A pénzügyminisztérium ellenőrizheti, hogy ezeket az összegeket milyen módon költötték el, és minden olyan esetben, amikor azokat nem célirányosan hasznosították, akár vissza is kérhetik a pénzt. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy aki ezeket a céges összegeket kapja, felelősséggel kezelje azokat és valóban közösségi projektekre fordítsa – szögezte le a politikus.

Az RMDSZ háromszéki képviselője kitért arra is, hogy a segitsdahelyit.ro honlapon elérhetők az adófelajánlással kapcsolatos tudnivalók, az oldal tartalmát a következő napokban frissítik is. A honlapon megtalálható továbbá a civil szervezetek, egyházak névjegyzéke, és ugyanitt letölthető a szükséges formanyomtatvány és a szponzorszerződés egyaránt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 882
szavazógép
2025-03-28: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Melyik elnökjelölt a magyarok igaz barátja?

A címbeli kérdés becsapós, napnál világosabb, hogy a focicsapatnyi államelnökjelölt közül nincs senki, aki a magyarok barátja lenne. Az esélyesebbek névsorát böngészve ne csillanjon fel a szemünk, hogy talán majd Crin Antonescu, esetleg Nicușor Dan (horribile dictu: Victor Ponta vagy George Simion) lenne „a mi emberünk” – hiú ábránd, hogy bármelyikük is barátja lenne az országban élő magyar közösségnek.
2025-03-28: Kármentő - Kuti János:

Kényszervízumkényszer

Nem volt elég nekünk ellenségnek a szomszédban Oroszország, most mintha még az Egyesült Államok is ellenünk fordult volna. Az oroszok fenyegetnek egyfelől, mert a parlamentben egy fórumot tartott a Posztorosz Népek Fóruma, és ezzel – a Kreml szerint – lehetőséget biztosítottunk a „terroristáknak”, hogy provokálják Oroszországot és kiebrudalják őket a Fekete-tengerről. Az amerikaiak pedig jönnek a másik oldalon, hátulról, és nem törlik el – ahogy megígérték – a vízumkötelezettséget, pedig már örvendtünk, hogy szabadon repülhetünk, mint a madár, Amerikába.